Mikor gyanakodjunk arra, hogy itt többről van szó, mint bukás és gyakori éjszakai ébredések? A legtöbb anya az előbb említett két tünet okán gondol refluxra (hivatalosan GOR=gastro-oesophagealis reflux), hiszen ez ma már nagyon ismert, gyakran felbukkanó diagnózis. Igyekszem kis útmutatást adni ehhez, anélkül hogy elvesznék a nagy tudományosságba. Ezért e bejegyzésem közel sem lesz teljes és inkább csak azt a célt szolgálja, hogy megnyugodj, vagy orvoshoz menj, a többit hagyjuk meg a gastroenterológusoknak.
Újszülöttkorban eleve csökkent a nyelőcső alsó záróizmának a tónusa. Ezért az elfogyasztott táplálék könnyebben vissza tud jönni és persze többnyire vissza is jön. Ez normál esetben a bukás. A problémát az okozza, hogy nemcsak a tejcsi jön vissza, hanem gyomorsav is és ez a nyelőcsőnyálkahártyáját károsíthatja, gyulladást okohat, ha kóros mértékű. Miután a kisbaba nem tud beszélni, nem tudja elmondani hol fáj neki, ezért nehezebb a diagnózis, nekünk kell kitalálni. A csecsemőkori reflux 80%-a két éves korra megszűnik. A felnőttkori krónikus, kiújulásra hajlamos, illetve a csecsemőkoron túli reflux betegség is a felnőttkorihoz hasonló. Csecsemőknél az étel szokott visszafolyni, gyerekeknél -főleg éjjel-a száj kellemetlen ízű anyaggal telik meg. Krónikus rekedtség, köhögés, torokfájás, mely terápiára nem reagál, hátterében az esetek kb. 60-79%-ában savas reflux áll.

Hol van a határ, ami még normál bukás? Segít-e a diagnózisban a mennyiség?

Nem. Egy egészséges nagyevő baba is bukhat akkorát, hogy csak na. És egy refluxos baba is előfordulhat, hogy alig bukik, legfeljebb, csak az látszik, hogy nyeli vissza. Szóval ez a tünet nem segít nekünk. Viszont a GOR okozhat hányást, amit nem szabad összetéveszteni a bukássa. A hányáshoz aktív izommunka kell, erővel távozik a szájból, a bukás inkább csak kifolyik. A bukás táplálkozás utáni időszakban várható, hányás evés után akár 2 óra múlva is lehet, az már biztos, nem bukás.
A GOR tünetei nagyon változatosak, ezért szinte bármilyen gyakran előforduló, makacsul vissza-visszatérő betegség esetén gondolni kell rá, ki kell zárni.

Példák, a teljesség igénye nélkül:

A tüneteket három nagy csoportba oszthatjuk:

1. Gyomor-bél rendszeri tünetek (a visszajövő gyomortartalom miatti nyelőcsőgyulladás miatt): szegycsont mögötti fájdalom, gyomorégés, szívtáji szúrás, hányinger, böfögés, nyáladzás, csuklás. Csecsemőknél gondolhatunk nyelőcsőgyulladásra, ha a baba tartósan sokat sír, nyugtalan, irritabilis, visszautasítja a táplálékot. Ritkán vérhányás is előfordulhat, vérszegénység, nyelési nehézség, fájdalmas nyelés. Nem hízik a baba, vagy fogyhat is, következményes D vitamin-hiány fordulhat elő.
2. Légúti tünetek (oka: a visszafolyó gyomortartalom bekerülhet a légutakba): asthma, bronchitis, tüdőgyulladás, alvási apnoe (éjszaka átmeneti légzéskimaradás)…Rekedtség, köhögés, gombócérzés, krónikus fülgyulladás, sinusitis, rossz szájszag, fogzománcsérülés. Előfordulhat, hogy csak légúti tünetek vannak (gyomor-bél rendszeri nincs), ez is nehezíti felismerését.
3. Idegrendszeri tünetek: savanyú ételek fogyasztása után (pl. almalé, citromlé) nyugtalan. Apnoék (átmeneti légzéskimaradás), eszméletvesztés, irritábilitás.

Ha enyhe tünetek vannak, nem feltétlenül szükséges nagy kivizsgálás. A vizsgálatok közül talán érdemes szót ejtenünk a hasi ultrahangvizsgálatról, ami 15 perc és több, mint 10 reflux epizód kimutatásával alátámasztja a diagnózist. Azonban előfordulhat, hogy hasi ultrahangon nem látszik és mégis refluxos a baba. Egyéb eszközös vizsgálatok: nyelőcső pH 24 órás monitorozása, endoszkópia (szükség esetén nyelőcső biopszia), nyelőcső manometria szcintigráfia, nyelőcső-gyomor-duodenum báriumpassage.

Kezelés (szövődmények megelőzése, a betegség gyógyítása):

1. Pozícionálás. A fej magasabban legyen, mint a fenék. Csecsemőknél az ágy egész fejrészét érdemes megemelni, nem pedig párnára fektetni a babát. Napközben 6 hónapos kor után, pedig inkább üljön a baba, persze a fejlettségének megfelelő mértékben. Jobb, ha hason alszik a kicsi, igaz, mivel ez a hirtelen csecsemőhalál prevenciója miatt hivatalosan nem javasolt, ezért nem mindenki ajánlja.
2. Az étel sűrítése. Ezen alapszik az antireflux tápszer is. Ilyen babáknál talán érdemes 4 hónaposan elkezdeni a hozzátáplálást, a szilárd táplálék ott tartja a tejcsit is.
3. Alacsony zsír- magas szénhidrátbevitel, gyakoribb, kisebb mennyiségű adagok. Pl. csecsemők esetében gyakoribb szoptatásra érdemes átállni. Gyerekeknél kerülendő lefekvés előtti evés, a csokoládé, cola, kávé, tea, citrus, paradicsom, fűszeres, fagyasztott ételek, dohányfüstös levegő és a dohányzás.
4. Gyógyszerek, ezt most nem részletezem. Pl. a Salvus gyógyvízet (éhgyomorra kell inni) is szokták szeretni a betegek.
5. Műtét (szükség esetén)

Néhány példa az életből.

Óriásikat bukó fiú csecsemő. Szépen fejlődik, ölben jó kedvű, de éjszaka hónapokig óránként ébredő baba. Gyakoribb szoptatásokra lett átálítva, hason aludt, 4 hónaposan elkezdődött a hozzátáplálás, ami nagyon pozitív hatással volt mind a székletére, mind a bukások számára, mennyiségére. Este egy kb. harmad adag tejpép kiegeszítést kapott az esti szopás mellé. 9 hónapos kora után már csak egyszer-kétszer ébredt. A bukások a hozzátáplálás után minimális mennyiségűre csökkentek. Nem alakult ki reflux betegség.

3,5 éves kislány. Eddig egészséges volt. Kistestvér születése, majd néhány hónap múlva az óvoda elkezdése után nem akart enni, nagyon lefogyott (9 kg), legyengült, arca beesett, szinte lila, görnyedt, de nem tudta elmondani mi fáj neki. Kiderült, hogy gyomorsav túltengése van. Gyógyszeres kezelés, majd Salvus víz napi fogyasztása után el kezdett hízni. Még évekig, iskolás korában is mindig volt nála keksz és ha bármikor megéhezett, azonnal evett egy-két kekszet. így sikerült betegség nélkül felnőni, és néhány év múlva már nem volt szükség a kekszes gyógysegélyre sem.

Fiatal nő, stresszes munkahellyel, nem gyógyuló hónapok óta tartó torokfájással fordult orvoshoz, majd kiderült, hogy refluxról van szó.

Anyukám mesélte, hogy gyerekkorában mindig egy szelet kenyeret dugott a párnája alá, valószínűleg nála is erről lehetett szó, ő így oldotta meg gyerekfejjel, bár a rokonok még mai napig felemlegetik neki.

Összefoglalva: savas visszaböfögés normál embereknél is előfordul, viszont csak átmeneti kellemetlenséggel jár. Reflux betegség diagnózisához ehhez több kell. Nemcsak gyomor-bél rendszeri tünetek, hanem légúti vagy idegrendszeri tünetek is utalhatnak refluxbetegségre. A csecsemőkori reflux nagyon jó gyógyhajlamú, a legtöbben kinövik hamar. Viszont ijesztő tünetekkel is járhat kisbabáknál pl. a légzéskimaradás (leszürkül a baba), a fogyás, nem akar enni, nagyon sírós…ilyenkor mindenképpen orvoshoz kell fordulni.

Forrásként az Oláh Éva Professzor Asszony által szerkesztett: Gyermekgyógyászati kézikönyv I.-t használtam.

Két éve volt gimis osztálytalálkozóm és mesélte Luca nővér (volt osztályfőnököm), hogy most (akkor volt) van egy olyan diákja (15 éves), akinek még megvan a babahaja, nem vágták le a szülei. Elmondása  szerint elég érdekesen néz ki, a háta közepéig ér, el van vékonyodva és furán göndör. Azt gondolom ez már kicsit extém, legalábbis nekem és a legtöbben alig várjuk, hogy a babánknak rendes haja nőjön és kiderüljön milyen haja is lesz valójában. És sokan az első hajvágás eredményét kis dobozkában őrizgetjük.

A baba születése után sok anya szenved a hajhullástól, amire gyógyír ugyan nincs, de azért a gyógyszerészek előszeretettel ajánlják a terhesvitamint rá, ami bár a hormonháztartást nem változtatja meg, de legalább megvan a mindent megtettem érzés. Babahajvágásról, mamahajról és ilyesmikről beszélgettünk ma Zsolttal, a fodrászommal (Debrecenben, a Pláza mellett). Nézzük mit is kell mindenképpen tudni erről:

1. A baba haját hivatalosan azt mondjuk, hogy egy éves kor után lehet először levágni. De ez nem mindenkire érvényes szabály, vannak, akiknek már félévesen a szemükbe lóg és olyanok is, akik még másfélévesen is kis “kopaszok”. Ezért sokkal jobb, a következő szabályt alkalmazni:
2. A baba, gyermek frizurájának a legfőbb szempontjai az alábbiak legyenek: NE ZAVARJA és NE LEGYEN NAGYON RÖVID. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy ne lógjon a szemébe. Ha izzadós, ne lógjon a nyakába se. Ha utálja a csatokat, gumikat, akkor jobb a rövid haj, bár nemtúl hosszú hajnál a fejpánt is megoldás lehet, az nem húzza a haját. A hajráftól pedig megfájdulhat a feje, ezért jobb mellőzni. Biztonsági szempontból is praktikusabb a legkisebbeknek a rövid haj, mint ahogy a gyűrű és nyaklánc is baleset forrás lehet, így a haj is. Tudom, hogy nagyon édesek a kislányok és az embernek nincs szíve levágni a kis göndör fürtöket, de gyerekeknél soha ne az esztétikum legyen az első, hanem a praktikum és a biztonság. Általában rövid hajjal is éppoly gyönyörűek a picik, mint hosszúval. Nyáron a rövidebb, télen a hosszabb is jó. A hajnak VÉDELMI szerepe is van, ezért nem jó a kicsinek a túl rövid haj, a haj védi a kicsi fejét, fejbőrét bizonyos mértékben.
3. Vajon igaz, ha sokat vágjuk, meg nagyon rövidre a gyerek haját, akkor bedúsul? Igazság szerint ez így nem igaz, ez csak illúzió. A haj életének négy fázisa van: megnő, stagnál, kihullik és újranő. Ez a ciklus nőknél 3-5 év, férfiaknál 1-3 év körübelül. Amikor rövidre levágjuk, akkor levágjuk a vékony végét és a több fázisban levő hajszálak egyszerre látszanak, ezért optikailag tényleg dúsabb lesz a haj. Ezért szokta sok anya is levágni a haját szülés után, hisz akkor dúsabbnak hat, nem olyan feltűnő a hajhullás.
4. Milyen mértékű hajullás kóros? Ez attól függ, hogy valaki hol él, egy nagyon szenyezett levegőjű városban kicsit nagyobb mértékű hajhullás is elfogadható lehet. Hogyan tudod megállapítani, hogy túlságosan hullik e hajad? Pl. vasárnap hajat mosol, majd szerdán megfésülködsz egy fehér lepedő felett és megszámolod a kihullott hajszálaidat. A 120 szál még éppen belefér.

Sokan hiszik azt, az orvosnak olyan csodaképességekkel kell rendelkeznie, hogy ránéz a gyerekre és máris tudja  mi a baja. Az igazság az, hogy a körülmények, tünetek elmondása és a vizsgálatból együttesen lehet felállítani bármilyen diagnózist. Ha az anya nem panaszkodik, nem meséli el gyanúját, hogy pl. nem hall a baba, az orvos nem fogja észre venni. Persze bizonyos időközönként vannak szűrővizsgálatok, de nem érdemes addig várni, míg a gyermeket hátrány éri. Ezért roppant fontos, hogy tisztában légy mit várhatsz el a picitől, mit kell figyelned, milyen problémákat kell feltétlenül jelezni az orvosnak. Azaz neked kell lenned gyermeked első számú orvosának. A mai leckében megtanulod megvizsgálni az egy hónapos csecsemődet.

1. Hallás: A hangodat már néhány hetes korában felismeri, megnyugtatja. A halláskárosodás korai felismerése rendkívül fontos. Szerencsére hazánkban  már a szülészeten átesnek a babák egy objektív hallásvizsgálaton. Ha itt eltérést találtak, akkor ne hanyagold el, mindenképpen kövesd az útmutatást, amit majd mondanak neked a további teendőkről. A hallásvizsgálat másik formája a szubjektív, ezt te magad is kivitelezheted. pl. Különböző irányból jövő hangokra fejfordítással válaszol e a gyermek? Ha a gyermek jól hall, azt általában észre szokták venni a szülők. Ha nem hall jól, akkor megtévesztő lehet, hogy figyel, ha beszélsz hozzá, lehet hogy csak részleges halláskárosodása van és bizonyos hangokat meghall és reagál. De előbb utóbb, ha figyeled a babád és gond van a hallásával, akkor észre fogod venni. Ha bármilyen gyanú felmerül benned, akkor mindenképpen fontos, hogy orvos is lássa a csecsemőt, hiszen a beszédfejlődés és a későbbi életben való boldogulása a tét. Ha a gyermek jól hall, akkor is a fejlődése során mindig figyelni kell a hallását, mert későbbb is kialakulhat halláscsökkenés. Mi hajlamosít rá? pl. újszülöttkori sárgaság, ototoxikus gyógyszerek (aminoglikozidák), felső légúti infekciók, fülgyulladások. Nézzük a részletesen a rizikófaktorokat: terhesség alatti anyai fertőzések (pl. rubeola, CMV, herpes), terhesség alatti toxikus hatás(pl. gyógyszer), terhesség alatti anyai cukorbetegség. Koraszülöttség, 1500 g alatti születési súly, hyperbilirubinaemia, 4 alatti Apgar érték születéskor, tartós gépi lélegeztetés születés után, szülési traumák, hypoxia. Fertőzések (meningitis, mumps), ototoxikus gyógyszerek, koponyatrauma, anyagcsere-betegségek, autoimmun betegségek, leukaemia, daganat. Ha a családban előfordul veleszületett nagyothallás.

2. A súlyát, hosszát, fejkörfogatát, mellkörfogatát ellenőrizni tudod a Növekedés … című lecke alapján. A 2.-4. héten 150-200 g-t szoktak hízni, nagy egyéni eltérések lehetnek, 100 g a minimum követelmény. Az 1-3. hónaban havonta 600-900 g hízás az átlagos. Az első hónapban átlag 2-4 cm szoktak nőni a babák. A fejkörfogat havonta átlag 1 cm-rel nő.

3. Ellenőrizd, hogy egyforma hosszúak e a lábai. Csípője szimmetrikusan mozog e, ha csípőkörzést végzel, vagy az egyik oldalt nehezebb mozgatni?

4. Nagymozgás: Egy hónapos korban még mindig inkább behajlítva vannak végtagjai a csecsemőnek. Már megszületésekor a baba egy sor akaratlagos és reflexes mozgásformát tud, több, mint 70 primitív reflexet fedeztek eddig fel. Szimmetrikus a baba testtartása. Hason fekve állát másodpercekre elemeli az ágyáról. Ölben tartva fejét néhány másodpercig képes megtartani, majd elbillen. Oldalára gurulhat.

5. Finommozgás: még az újszülöttkori jellemző rá: kezét ökölben tartja, a fogóreflex miatt a tenyerébe helyezett tárgyakra, ujjakra rámarkol.

6. Szociális tevékenység: Az idegeneket észreveszi, még mindig a középvonalban és a szeme előtt kb. 20 -30 cm-re lát jól, csengő hangra aktivitása csökken.

7. Kancsalság az első hetekben még normális lehet, most tanulja a két szemmel látást. Ha még néhány hónap múlva is fennáll, akkor kell szemorvoshoz vinni.

7. Beszédfejlődés: torokhangot hallat

8. A csecsemő hasa a mellkas szintje fölött helyezkedik el normál állapotban is. De ha ez túl feltűnő, vagy nő a hasa a korábbi állapotokhoz képest, vagy a hasában szokatlan tömöttséget éreznél, akkor feltétlenül mutasd meg az orvosnak.

Az előttetek álló hónapok, roppant izgalmasak lesznek, minden nap felfedezel majd valamit, ami eddig még nem volt. 6-8 hetesen megjelenik az első szociális mosoly, ez már nem afféle izomrángás, ez neked fog szólni, leírhatatlan élmény. 6 hetesen már fejét 45 fokig emeli, kezével lábával kalimpál, megnyúlik a baba, már nem tartja behajlítva a végtagjait. Nyitogatja majd a pici kis kezecskéit. Legközelebb letesztelheted, hogy neked van e szülés utáni depressziód, ezt a tesztet a szülés utáni 6-8. héten érdemes elvégezni. Kattints ide!

Nagyon fontos, hogy nyomonkövesd újszülött babád gyarapodását. Ne feledd ez nem verseny, az a cél, hogy a baba önmagához képest szépen fejlődjön. Mindenhol az átlag hossznövekedést és súly gyarapodást szokták megadni, én most kivételt teszek és a nem, születési súly és hossz alapján várhatót is elárulom neked. Természetesen ez sem jelent semmit, vannak babák, akik hajlamosak ugrani egy-két kategóriát és úgy gyarapodnak, mint pl. egy fél kilóval nagyobb súllyal és 5 cm-rel hosszabb baba. Bár most még sok mindent nem csinál a baba, de mindig tartsd szem előtt, hogy ő nem egy átlag, egyéniség és ha jókedvű, ügyesmozgású, és  ”jól néz ki”, akkor nem baj, ha nem a születési hossz és súly alalpján számolt növekedési görbéjét követi. Az alább megadott számok átlagok, azaz szinte nincs olyan gyermek, aki pontosan ennyi lenne, de mégis segítség nekünk, hogy lássuk, hol tart a picur, jól van e ellátva táplálékkal.

Testsúlygyarapodás:

Általánosságban elmondható: az 1. hónapban 400 g-ot híznak a babák. A 2. hónapban heti 150-250 g, azaz havi 600 g felett van. A második félévben, havi 500 g. Féléves korra megduplázza, egy éves korra megháromszorozza súlyát. 2-7 év között az átlagos testsúly (kg) =2-szer az évek száma + 8. 8-12. év között az átlagos testsúly (kg) = 3-szor az évek száma.

BMI, vagy TI, azaz a testmagasságra vonatkoztatott testsúly, ez alapján szoktunk valakit túl vékonynak, elhízottnak, túlsúlyosnak titulálni. Gyermekben mások a normálértékek, mint felnőtteknél (20-25 a normál). Újszülötteknél: 10,7-15,1. A 6 éveseknek 12,9-19,7. Mértékegység, illetve kiszámítási módja: a testsúlyt kg-ban oszd el a testmagasság négyzetével, amit méterben számolj.

Hossznövekedés

Az érett átlagos újszülött 51 cm. Első évben havi 2 cm a növekedés (nem egyenletes az egyes hónapok megoszlása. Az első hónapokban gyorsabban nő és majd észreveszed, mikor nyúlik, akkor a súlygyarapodása alacsonyabb lesz). Egy évesen átlagosan 75 cm magasak. 8 éves korig az alábbi képletet lehet durva becslésre használni: magasság (cm) = 5-ször az évek száma + 80

Fejkörfogat, mellkörfogat

Újszülött fejkörfogata átlagosan 34 cm, 1 éves korig ez 9-10 cm-t nő. A koraszülöttek gyorsabban nőnek és a fejkörfogatuk átlagosan másfél éves korban éri utol a többieket.

A mellkörfogat az első 8-10 hónapban kisebb a fejkörfogatnál, Újszülött mellkörfogata: 32 cm. Félévesé: 42 cm. Egyévesé: 46 cm (fejkörfogata: 43-44 cm). A maradandóan kisebb fej az agyállomány hibás fejlődsére is utalhat. A nagyobbat pl. okozhatja kiegyenlítő növekedés, ha a méhben rosszul érezte magát és kevésbé gyarapodott.

Nézzük részletesen:

Legközelebb egy gyakori és ijesztő kórképet fogunk megszelidíteni, a mellgyulladást.