Ha egy mondatban akarnám megfogalmazni hogyan ápold gyermeked, azt mondanám: figyeld és reagálj. Igazából roppant egyszerű a dolog, az esetek igen nagy részében a szervezet gyógyítja meg a testet, ezt a folyamatot kell segítenünk. Még pedig úgy, hogy nem vonjuk el a szervezettől az energiákat felesleges dolgokkal. A gyermeknevelés során gyakorlatilag folyamatos prevenciót (megelőzést) végzünk. Hiszen azért adjuk a D vitamint, szoptatjuk, ha tudjuk, figyelünk a táplálkozására, figyeljük a kakit-pisit, súly és hosszgyarapodást, mozgásfejlődést, értelmifejlődést…, játszunk vele, mesélünk neki, szabad levegőre visszük, de ha nem megfelelő az időjárás akkor otthon maradunk, ölelgetjük-puszilgatjuk-szeretgetjük, beadatjuk a védőoltásokat, megfelelően öltöztetjük, óvjuk a balesetektől, igyekszünk nyugodt-szeretetteljes otthoni légkört teremteni neki, hogy a legoptimálisabban fejlődjön és minél egészebb ember válhasson belőle. Ezt a tevékenységet hívjuk primer prevenciónak, persze az anyai szeretet jobban hangzik. Amikor mégis megbetegszik a gyermek, akkor következik a szekunder prevenció, itt az a cél, hogy minél hamarabb meggyógyuljon, minél kisebb lelki traumát szerezzen és ne alakuljon ki szövődmény. Ugyan apróságok ezek, de aki tudja mennyit jelent egy anyai ölelés, ha minden OK, az ne spóroljon vele akkor sem, ha beteg a gyermek, akkor százannyira van szüksége, és ezt most nem viccből, vagy romantikus érzelgősségből mondom.

Apróságok, melyek segíthetnek betegség esetén:

1. Ágynyugalom: ágyjátékok, mese olvasás, alkotás ülve (rajzolás, gyurmázás, vagdosás, gyöngyfűzés), kirakózás, pötyi…a lényeg, hogy minél kevesebb mozgással járjon. Igazából amikor rosszul van a gyermek, akkor önmagától is ezt csinálja. Mikor elkezd rohangálni, úgy kell visszatartani, az egy nagyon jó jel, jobban van.
2. A lázas, beteg gyermeket ne vidd levegőztetni. Természetesen elhúzódó betegségnél, többnapos szobafogság után lehet hogy jól esne végre egy kis séta. Ha már nem lázas, jól van és szép az idő, nem fúj a szél, nincs köd, szmog, ki lehet menni rövidebb időre.
3. Ne ragaszkodj a napirendhez mindenáron. A kisbetegek többet alszanak általában, különösen, ha az éjszaka rosszul telt.
4. Ne légy szigorú! Ne ilyenkor akard megnevelni. Ez a kényeztetés ideje. Ha pl. egésznap ölben akar lenni, és meg van rá a képességed, akkor ne vond meg tőle magadat. Csodákat tud tenni az anyai ölelés, számtalanszor tapasztaltam mind a betegség megelőzés, mind a gyógyulás során.
5. Ne vidd közösségbe! A gyerekednek sem jó és miért akarnál rosszat a másénak?
6. Nagyon fontos az itatás. A lázcsillapításnál volt róla szó miért. A legkisebbeket gyakrabban kell szoptatni. Szükség esetén teával itatni. A kis csecsemőknek úgy készítjük a teát (ha nem üres), hogy a cukrot együtt forraljuk a vízzel. Ha nem vagy biztos az ivóvíz minőségében inkább vegyél babavizet és abból főzz teát. Láz esetén nyugodtan kínáld 10-15 percenként az innivalót a kisdedenek, hogy ne egyszerre igyon sokat. Ha nem akar inni, de úgy érzed szüksége van rá, próbálkozhatsz trükkökkel: ízesítés, vonzó tálalás (extra pohár, szívószál, szopókás üveg…kinek mi az extra), vagy ahogy Dirge írta akár Nurofenes fecskendővel is nyomhatsz a szájába.
7. A lázas baba, gyerek étvágytalan. Nem is kell erőltetni az evést ilyenkor, nem baj ha kevesebbet eszik. Ha már meg tudja mondani mit szeretne, akkor azt csináld neki. A folyadékbevitel fontosabb. Ha nagyon keveset eszik, akkor mindenképpen tegyél cukrot a teába, akár pici sót is lehet (szükség esetén).
8. A beteg gyermeknek ne adj nagyon zsíros, nehezen emészthető ételeket. A rántást lehet zsiradék nélkül, csak a lisztet megpirítva készíteni. A fűszereket is érdemes mellőzni ilyenkor. Mézet csak egy éves kor után lehet adni! A húsleves szinte “gyógyszernek” tekinhető. Nyugodtan bevetheted az anyukádtól tanult házi praktikákat.
9. Ha szükség volt antibiotikum kúrára, közben és utána is gondot kell fordítani a bélflóra helyreállítására. (Normaflor, kefír, natur joghurt…)
10. Előfordulhat betegség után átmeneti laktóz intolarencia (innen veszed észre: tej ivás után hasmenése van). Ha néhány hétig laktózmentes tejet kap a kicsi, a bél regenerálódása után újra kaphat rendes tejet.
11. A betegség után a fokozatosságot érdemes minden területen betartani. Az újbóli levegőzés, az újbóli testmozgás, táplálkozás…terén is.
12. Ha nem tudod mit adj beteg gyermekednek enni, melyek a könnyen emészthető ételek. Akkor nem kell mást tenned, mint felidézned a hozzátáplálás kezdetét. Mit adtál elsőként a babának? Almát? Répát? Krumplit? Ezek most is beválnak. A tejet érdemes kerülni nagyobb kisdednél. Természetesen az anyatej, tápszer betegség alatt is adható (sokszor a tej sem okoz gondot, betegség függő).
13. Ha lázas a gyermek, akkor nem kell betakarni és vastag, meleg ruhákba öltöztetni. Hiszen az a cél, hogy hűljön a teste. Könnyű ruhát adj rá és ha lehet, ne takard be vagy csak könnyű takaróval. Ha megizzadt, átnedvesedett a ruhája, akkor öltöztesd át, adj rá szárazat.
14. Ha antibiotikumot kell szednetek, akkor a teljes kúrát add be, mert ha egy-két nap után jól van és nem adod tovább a gyógyszert, akkor visszaeshet. Attól, hogy nem okoznak tünetet, attól még ott vannak, azok a fránya bacik, ezért kell kiírtani őket, a kúra erre van kitalálva, nem neked kell kitapasztalnod mikorra csökken le a számuk nulla közeli értékre.
15. Antibiotikumot csak akkor adj a gyereknek, ha tényleg szükség van rá, régebbről maradt gyógyszert ne adj neki, a legtöbb betegség esetén nincs is rá szükség (pl. a gyerekeimnek még soha nem kellett)
16. Előfordulhat, hogy a sírás, köhögés vagy a sok takony miatt hány a kicsi egyszer-egyszer, nem kell emiatt külön aggódni.
17. A taknyosság nagyon kellemetlen, főleg ha fekvő helyzetben van a gyermek, köhögésre ingerli. Ezért is szoktak az éjszakák rosszabbul telni. Meg lehet próbálni kicsit megemelni a feje alatt a matracot (pl. könyvet dugni alá). Nagyobbacskáknak nagypárnát tenni a kispárnájuk alá. (vagy ölben altatni a “kritikus” órákban, ez többnyire az elalvás és a hajnal)
18. Mindig olvasd el a használati útmutatót: Pl. az orrcseppeket (ha hatóanyagos orrcseppet kell használnotok, akkor előtte mindig el kell távolítani a taknyot és csak utána cseppents hátrahajtott fejjel az orrába) nem lehet a végtelenségig használni, ált. csak 5 napig.
19. Van olyan gyógyszer, amit a hűtőben kell tárolni. Használat előtt mindig ellenőrizd a lejárati dátumot. Bontás után érdemes ráírni a dobozra az aktuális dátumot.
20. Előfordulhat, hogy a betegség a gyermeket lelkileg nagyon megviseli és megváltozik a viselkedése. Különösen, ha olyan ijesztő dolgok történtek vele, mint a hányás, vagy fulladás. Ne csodálkozz, ha bizonyos helyzetekben, ami pl. a rossz élményre emlékezteti, megijed, vagy furcsán viselkedik. Legyél vele türelmes, megértő. Segíthet feldolgozni, ha meséltek, báboztok, vagy lerajzoljátok a történteket, mintha valamelyik kis pl. állatkával történt volna meg. Akár hónapokig is eltarthat, míg kikopik a mindennapokból a betegség emléke.
21. Igazából sokszor lehet hagyatkozni az ápolási teendők terén a gyermekre. Ilyenkor sokat alszanak, nincs kedvük ugrándozni (ha elkezd ugrándozni, az jó jel, jobban van). Nincs étvágyuk, van, hogy valamit nagyon kívánnak. Ha nem oltári nagy hülyeség, nyugodtan teljesítsd a kérést.
22. Túlzásba lehet vinni bizonyos tevékenységeket. Pl. orrszívást. Ha már nincs is rá szükség, de minden egyes kis színtelen szivárgást leszívsz, kiszáríthatod az orrnyálkahártyát, aztán nem akar elmúlni a vízszerű orrfolyás. Figyelj a szoba páratartalmára, az is kiszáríthatja. A túl sok krém, popsikrém használat is a visszájára fordulhat. Ahelyett, hogy a bőrbe vinné be a nedvességet, elvonja tőle. Mindenből az érték a mérték. A gyereket és az általa kiváltott saját érzéseinket, reakcióinkat kell figyelni.
23. Alapvetően a betegségek esetén is lehet bízni a testünkben. A szervezet védekezik a behatolók ellen, próbálja eltávolítani hasmenéssel, hányással, köhögéssel…ezért van, amikor nem kell ez ellen semmit tennünk (azaz hasfogót, hányáscsillapítót, köhögéscsillapítót adni), hiszen azzal éppen hátráltatnánk a gyógyulási, tisztulási folyamatot.
24. Valószínű már előre izgulsz azon, mi lesz ha…mi lesz ha nem veszel észre egy súlyos tünetet, nem fogod tudni mit kell csinálni…Újfent csak azt tudom mondani, próbálj meg bízni magadban. Sok anya már azt észreveszi, hogy holnapra beteg lesz a gyermek. Van, aki érzi, hogy megváltozik a gyermek szaga. Már a várandósság alatt el kezdődik az anya-gyermek egymásra hangolódás. Hidd el, ha nagy a baj, érezni fogod. Ha kicsi, azt is. Már az ici-pici baba máshogy sír, ha fáj valamije. Lehet, hogy nem fogod tudni, hogy most a feje fáj-e, hányingere van-e. De azt bizonyosan érezni fogod, hogy ez fájdalmas sírás, szenved valamitől, máshogy viselkedik, ez valami szokatlan.
25. Ha egyébként nem egy szobában alszol a gyermekeddel, betegség esetén érdemes. Jó, ha a közelében vagy.
26. Ha már dolgozol, és nem tudsz táppénzre jönni, akkor lehetőleg olyanra bízd a beteg gyermeked, aki szereti és meg tudja adni a szükséges figyelmet, testkontaktust, szeretetet neki.

Ennyi jutott eszembe. Apróságnak tűnnek ezek a dolgok, tudom. Sokan a felét sem tartják be és mégis meggyógyul a gyermek. A gyógyszer sem az ördögtől való, megértem azokat, akik csak abban hisznek. Én csak a saját tapasztalataimra tudok hagyatkozni, amikor azt mondom, hogy az apróságok igenis fontosak.

Kapcsoló bejegyzésekhez kattints ide!

Ebben a bejegyzésben nem fogok semmilyen trükköt megosztani, nem fogok tanácsot adni, egyszerűen csak elmesélem nagyvonalakban hogyan választottam el cici imádómat fájdalom és erőszakmentesen. Első gyermekem szépen magától leszokott a szopiról másfél éves korában, gondoltam milyen jó lenne ha a másodikkal is így lenne. Botondka azonban oly mértékben imádta a ciciket (még szopi időn túl is), hogy nem sok remény volt erre. Mikor két éves lett, éreztem, kezd elegem lenni. Mások tapasztalatai azt mutatták, a két évesnél idősebbek nem szoktak csak úgy maguktól leszokni, tőlük el kell venni a cicit.

Tudom hülyeség, mert minden gyerek, minden élethelyzet más, de szerettem volna látni, hogy Botond is magától elfelejt szopni és nem én veszem el tőle imádott csecseit. A jól bevált módszerhez folyamodtam, a fokozatossághoz és a szétválasztáshoz. Fokozatosan szétválasztottam a fekvéstől (mert mi fekve szoptunk) és az alvás időtől a szopit (a másik szobában szoptattam). Próbáltam hamarabb levenni (de ha még tiltakozott, akkor hagytam)…szopi előtt megitattam…figyelemelterelés is volt…beszélgetések…de persze nem ragaszkodtunk szigorúan ezekhez a “szabályokhoz”…inkább csak törekvésnek nevezném őket és többnyire sodródtunk az eseményekkel. A dolog működött és egy jó hónap alatt elfelejtette a szopit.  Ennél rövidebb idő alatt is véget lehetett volna neki vetni (ha szigorúbb lettem volna), vannak akik ecettel, körömrágásról leszoktató körömlakkal kenik be mellüket vagy leragasztják, egyszerűen nem adják oda többet és még biztosan sok más bevált módszer is létezik. Ha ez nem vált volna be előbb-utóbb én is valami trükkhöz folyamodtam volna. Nekünk jó volt így, megvolt az az érzésem, hogy ő nem kérte a cicit és nem kellett hadakoznom, szívszaggató vagy hiszti sírást hallgatnom. De meg tudom érteni azokat is, akiknek nincs ehhez türelmük és inkább a pár napos sírást választják.

Végezetül: meddig illik szoptatni? Azt hiszem addig, amíg elegünk nem lesz belőle és már nincs igazából szüksége rá a gyermeknek.

Kapcsolódó bejegyzések:

Óda az éjszakai szoptatáshoz

Éjszakai szoptatásról való leszoktatás

Szoptatás kezdet és vég: kb erre számíthatsz

Szoptatás cikkek

Az apró betűs rész után nem várhatott tovább az aranybetűs rész sem. Mert a fenekestül felfordult, nagyobb fizikai és szellemi leterheltség mellett bizony ott van a csoda is. Nem tudom ki hogyan éli meg és hogyan nevezi, most nem jut jobb szó eszembe, mint -amikor megremeg az ember lelke- több ez annál, mint amikor nagyon egyben vagyunk, jól érezzük magunkat, azokra a lélekremegős pillantokra gondolok, melyek örökre belevésődnek az ember emlékezetébe, mikor az ember sírni tudna a gyönyörűségtől, szinte elviselhetetlen. Pl. gimnazista koromban volt egy fa, melyet a buszról pillantottam meg reggelenként, ez minden reggel elvarázsolt, beleremegtem a szépségbe minden egyes nap. Persze ilyen sokszor történt azóta is, de azokra konkrétan nem emlékszem ennyire. Vagy amikor először beszélgettem valakivel úgy, mintha két pucér lélek gubbasztana együtt a faágon. Aztán ott van az a pillanat, amikor megismerkedésünk utáni első randin beültem a férjem mellé a kocsiba és egy másodperccel később kicsúszott a talaj a lábam alól és menthetetlenül őrülten szerelmes lettem. De mindezek eltörpültek Pannám születése után, ami leírhatatlan érzéseket hozott. Szóval nem olyan sok ilyen pillanat volt eddig az életembe, volt, hogy éveket kellett várni egyre, mégha jól is éreztem magam közben.

Mióta van két gyönyörű gyermekem és igazi család lettünk gyakran vannak ilyen pillanataim (remélem ezek is bevésődnek örökre és eszembe fognak jutni vénasszony koromban). Leginkább akkor mikor nézem őket hogyan hancúroznak az apjuk hasán. (Persze közben rettegek is, hogy nem érdemlek meg ennyi jót és egyszer az élet elveszi ezt.)
A kissé szirupos bevezető után (ami egyébként sem az erősségem, Somanyu ezt sokkal, de sokkal szebben megírta, itt elolvashatod) próbálok a lényegre térni és összegyűjteni milyen előnyei vannak (a lista nem teljes, lehet folytatni, most ezek jutottak eszembe), ha az embernek két vagy még több (abba csak testvérként van tapasztalatom) gyereke van.

• Legjobb barát. Biztos támasz lehet nemcsak gyerekkorban, hanem felnőttként is. (Kétségtelen ez nem törvényszerű, de azért én reménykedem, hogy így lesz.)
• Önzőség, egoizmus csökken. Szokássá válik, hogy megosztom azt ami az enyém, nem vagyok irigy, nemcsak magamra gondolok…Megtanulja az ember a lemondást, hogy gondolni kell másra is, a családi összetartozást…
• Együtt sokkal bátrabbak. Játéknál, idegen helyen, alváskor. Pl. Pannám fél egyedül kimenni mama kertjének végébe, de Botonddal kézen fogva szépen mennek kettesben és szednek paradicsomot, almát…nagyon édesek.
• A nagy tanítja a kicsit. Példát mutat és konkrétan is. Van, hogy ülnek egymás mellett az ágyon és Panna mesét “olvas” Botinak. Vagy a minap lehajolt, hogy Botond gombolhassa be a kadigánját. A kicsi egyfolytában a szeme sarkából lesi, Panna mit csinál és majmolja. így már 8 hónaposan bukfencezett, egy éves kora körül már javában szerepjátékot játszott, beszélni is szokta tanítani, mondókákat játszik vele…már látszik, Panna ősanya típus, Botond meg persze imádja. Teljesen belebetegedett mikor elkezdett oviba járni a Pannája.
• Megvédik egymást. A szomszéd kisfiú meghúzta Panna haját, Boti fogta magát és finoman fejbe vágta. (persze nem támogatjuk a verekedést, de azért kicsit mosolygott anyaszívem)
• Önfeledten tudnak hancúrozni együtt. Buli van. Együtt sokkal felszabadultabban tudnak örjöngeni, jó látni az önfeledtséget, mégha a dobhártyák és az idegek nehezen viselik is.
• Egy idő után nagyon jól tudnak együtt játszani, így jobban lehet haladni a főzéssel, házimunkával, mintha csak egy gyerek lenne otthon.
• Újra babázhatsz. Már előre félek mi lesz jövőre. Ugyan már Boti sem kisbaba, de még azért elég babás. Mi lesz velem, ha nem lesz baba comb és baba csimpaszkodás itthon, nem tudom.
• Nálam a két gyerekkel együtt jött két nemvárt hatás is. Az egyik: az itthon töltött évek, oly mértékben hozzászoktattak az igazsághoz és a lényeghez, valószínűleg képtelen leszek folytatni életem eddigi vonalát, a hazugság, gonoszság, felszínesség, képmutatás … már elviselhetetlenek számomra, nem tudom becsukni a szemem.  A másik különös dolog: azt gondoltam eddig, hogy hát szeretem magam, hiszen mindenki szereti magát. De nem. Lassan tényleg kezdem szeretni magam, hála férjemnek, gyerekeimnek. Sok téveszmém lerombolódott mióta két gyerekes lettem, bölcsebb lettem és kénytelen leszek gyökeresen megváltoztatni az életemet. Engem menthetetlenül megneveltek gyermekeim.

Kapcsolódó bejegyzések:

Legyen még egy gyerekem? (az apró betűs rész következik)

Két gyerek altatása

Két gyerekkel vajon milyen lesz?

Mi (ki) fenyegeti a kistesót?

Várandósan egy kisdeddel (11 jó tanács)

Már régóta készülök, hogy megírjam ezt a cikket, ugyanis az oldalon található régebbi szerencsére már elavultnak számít. Az utóbbi években folyamatos vita volt a lázcsillapításról, kell-e, mikortól, a fizikális lázcsillapításról…van-e értelme, haszna, nem-e csak gyerekkínzás…, eddig elkerülte a figyelmem, hogy a Közlönyben már tavasszal megjelent a régebbinél lightosabb ajánlás, épp ideje, hogy korrigáljam a régi bejegyzést. Igyekeztem minden lázzal kapcsolatos fontosabb információt összeszedni, kicsit hosszú lett.

A láz nem a betegség oka, tünet, a szervezet öngyógyító folyamatának része, egy bizonyos mértékig jó. Ezért nem javasolt azonnal csillapítani. Majdhogynem azt mondhatjuk az esetek nagyrészében nem is lázat akarunk mi csillapítani, hanem a nyűgösséget, a potenciális fájdalmat csökkenteni. Persze attól, hogy a motiváció más, a tevékenység és az eredmény ugyanaz.

Gyerekeink esetében különösen igyekszünk kerülni a gyógyszereket és sokszor az volt a tanács, hogy kezdetben fizikális lázcsillapítással, azaz hűtőfürdővel vagy vizes borogatással próbálkozzunk. Na nekem volt részem ezekből, a rettenetes élményeim között tartom számon.  Az ajánlás most úgy szól a fizikális lázcsillapítással kapcsolatban, hogy magas láz esetén lázcsillapítóval kombinálva hatásos lehet a hűtőfürdő (a testborogatás nem javasolt), de 31 foknál ne legyen hidegebb a víz (kb. testhőmérsékletű vizet kell lassan hűteni-pl. percenként egy fokot a lába felől adagolva) és ne fázzon, ne dideregjen a gyerek (azaz ilyenkor ki kell venni a vízből), kb. mellig érjen neki a víz (afelett locsolgatni kell) és kivétel után szárazra kell törölgetni a gyermeket és laza ruhát kell rá adni, nem kell bepaplanozni, “bedunsztolni”, maradhat szabadon, takaró nélkül (szükség esetén könnyű takaró alatt) … 38 fokos testhőmérsékelt alatt ne hűtőfürdőztess. Azaz hűtőfürdőt csak tényleg szükség esetén alkalmazz és ne legyen kínzás. Ne felejtsd, hogy testhőmérsékletű vizet kell lassan hűteni 31 fokra, tilos hideg vízbe tenni a gyereket és fürdés után vizes lepedőbe tekerni. Fürdés után töröld szárazra és öltöztesd fel könnyű, laza ruhába, de ne paplanozd be!

A testhőmérséklet emelkedésének két oka lehet:

1. Láz (a hőszabályozás megváltozása)
2. Hyperthermia (a hőtermelés és hőleadás egyensúlyának megváltozása normális hőszabályzás mellett)

A láz kialakulásának mechanizmusa:

Láz esetén: vírusok, baktériumok, baktériumtermékek, gombák, antigének, antigén-antitest komplexek, polinukleotidok…Ezek a fagocitákba (falósejt)  jutnak, majd endogén pirogének keletkeznek és jutnak a vérpályába. A pirogének hatására a hőszabályozás egy magasabb értékre állítódik be.

Következmény: csökken a hőleadás (szűkülnek a bőrerek, a verejtékezés csökken), hőtermelés nő (anyagcsere fokozódik, didregés, hidegrázás). A testhőmérséklet emelkedik, a hőtermelés és hőleadás magasabb szinten egyensúlyba kerül, és beáll a láz.

A hyperthermia oka: fokozott hőtermelés (erős fizikai aktivitás, hyperthyreosis, túlzott hőbesugárzás, csökkent hőleadás magas páratartalmú levegő vagy az izzadás gátoltsága miatt, a só és vízháztartás egyensúlyának felborulása).

Jó e a láz?

A láz a szervezet védekező reakciója a fertőzésekre, a láz lassítja számos vírusfajta szaporodását, fokozza az imunrendszer sejtjeinek szaporodását, ellenanyagtermelését, mozgását, a fagocitózist…Csökken a szérum vastartalma, ezáltal is lassul a baktériumok szaporodása.

A láz ritkán ér el olyan mértéket, hogy a szervezetet közvetlenül károsítsa. Többnyire áralmatlan. Viszont kísérő tünetei károsak és veszélyesek lehetnek (fokozott fehérjevesztés, a szervek károsodása)

A csecsemő hőszabályozása az újszülöttkoron túl is egy ideig labilis.

A túlzott felmelegedést leginkább:

• folyadékhiány
• túl magas szobahőmérséklet
• túlöltöztetés
• tartós napozás következménye
• fürdetés
• erős sírás
• kiadós testmozgás is okozhatja.

Székletet érő vagy tartós itteni hőmérőzés jelentősen megnöveli a leolvasott értéket. A kánikulában a legtöbb csecsemőnek hőemelkedése van, nem kell tőle megijedni, a megfelelő folyadékpótlásról gondoskodni kell. A tartósan fennálló, visszatérő, vagy egyszeri kiugróan magas láz orvosi vizsgálatot igényel!

A láz tünetei:

- arcpirulás, meleg, forró bőr, szájszárazság, szomjúságérzés

- emelkedett pulzus- és légzésszám

- rossz közérzet, kábultság, fejfájás, hidegrázás, nyugtalanság, ingerlékenység, delirium, egyéni érzékenységtől függően: görcskészség, görcs

Lázmérés:

1 éves korig végbélben ajánlott:

36,5-37,5: normál testhőmérséklet

37,5-38,5: hőemelkedés

38,5-39,5: mérsékelt láz

39,5-41: magas láz

41 felett: igen magas láz

A csecsemők hőmérsékletét a végbélben mérjük. Sok friss szülő aggódik, hogy ezzel fájdalmat okozhat babájának, de nem kell aggódnunk, ha kicsit beolajozzuk, vagy némi popsikrémet teszünk a lázmérő hegyére, nem fog fájni neki. (sőt néha még a kakálást is megkönnyíthetjük vele szeles babánknak)

Nagyobbacska babák már nem mindig olyan együttműködőek, náluk beválhat ha a combunkon hasra fektetjük őket és így dugjuk be óvatosan a lázmérőt. Persze ha akadályba ütközünk, ne toljuk tovább, a lázmérőnek könnyedén kell becsúsznia, nem kell túl mélyre dugni, de ha csak pár mm-re van a végbélben, az kevés. Persze, ha kivitelezhető, lehet hónaljban is mérni.

Jól használhatóak a flexibilis végű digitális lázmérők, de egy sima  digitalis is vígan megteszi. A fül és a homlokhőmérő (ez a legkevésbé pontos) pontossága alulmúlja az előbbit. A cumihőmérő nem minden babánál válik be. Az infravörös fülhőmérőnél figyelni kell a helyes használatra, ezért jól olvasd el a használati útmutatót, gyakorolj, a gyermekeknél a fülcimpát hátra, lefelé, később felfelé kell húzni, nem mindenki szereti. Ha hónaljban (de a homlokon is) mérsz, figyelj arra, hogy ne legyen nedves (a verejtékezés lehűti a bőrt és torzít az eredményen).

Kb. 1 éves kor után hónaljban is lehet mérni:

36-37: normális testhőmérséklet

37-38: hőemelkedés

38-39: mérsékelt láz

39-40,5: magas láz

40,5 felett: igen magas láz

Hőmérőzésnél:

Hónajárokban 5 percig: perifériás értéket

Végbélben 1-2 percig: közel centrális értéket, 0,5-0,8 fokkal magasabb, mint a hónalji érték

Lázcsillapítás:

Célja: tartósan magas testhőmérséklet csökkentése, a kísérő tünetek enyhítése, a szövődmények megelőzése

Gyógyszeres lázcsillapítás (dózisokat nem írok, a betegtájékoztatót kell elolvasni):

A gyógyszerek a hypothalamikus hőközpontra hatnak, visszaállítják annak normális működését. Hatásukra a bőrerek tágulnak, a verejték elválasztás fokozódik. Emelett fájdalom és gyulladáscsökkentő hatásuk is van. Az alább felsorolt gyógyszerek a nem szteroid gyulladásgátlók csoportjába tartoznak.

Legkisebbeknél a kúp, míg nagyobbaknál a szirup javasolt. Természetesen, ha hasmenés van, a kúp, hányás esetén a szirup nem hatásos. Ha pl. a sziruptól van hasmenése a gyermeknek, próbálkozhatunk egy másmilyen ízetésű sziruppal (pl a málnás helyett narancsossal) vagy kúppal. A kúpot melegítsük meg kicsit ujjbegyünkkel, síkosítsuk a lázmérőknél említett módon mielőtt bedugjuk a végbélbe, majd kis időre fogjuk össze a farpofákat, nehogy kinyomja a kúpot.

Lázcsillapító gyógyszerek:

A gyermekeknél a paracetamol, ibuprofen, aminophenazon tartalmú lázcsillapítók jönnek számításba (Aszpirint nem lehet adni 12/18 év alatt). Egyszerre nem adható kétféle lázcsillapító (nagyon figyelni kell a túladagolásra, hiszen különböző nevű készítmények tartalmazhatnak ugyanazon hatóanyagot), de később (pl. 2-3 óra múlva), ha az egyik nem segített adható egy más hatóanyagú. Régebben javasoltak olyat, hogy kombinálja a szülő a paracetamolt az ibuprofennel, ma ez már nem tanács. Ne tedd.

Paracetamol:  Hatékony fájdalom- és lázcsillapító, de minimális a gyulladásgátló hatása. Kis dózisban nem károsítja a gyomornyálkahártyát. Ugyanazon hatáshoz jóval több paracetamolra van szükség, mint pl. ibuprofenre. Túladagolása májkárosodást okozhat. A paracetamoltartalmú gyógykészítmények 46 százalékkal is növelhetik az asztma kialakulását gyermekeknél, ez merült fel az utóbbi években. Folyamatosan 3 napnál tovább ne alkalmazd.

Recept nélkül kapható paracetamol tartalmú készítmények kicsiknek:

Panadol Baby belsőlges szuszpenzió: 3 hónapos kortól, felbontás után 6 hónapig jó, 100 ml kb 917 Ft

Rubophen szirup: 3 hónapos kortól, 100 ml kb. 688 Ft

Mexalen végbélkúp: 3 hónapos kortól csecsemőknek: 6 db kb. 359 Ft, 1-6 éves gyermekeknek, 6 db kb. 504 Ft  

Ben-U-Ron szirup:  3 hónapos kortól (6 kg felett) adható, bontás után 12 hónapig használható, 100 ml kb. 532 Ft

Ibuprofen:  gyulladás és fájdalomcsillapító és lázcsillapító hatással is bír. Mellékhatása: a gyomorpanaszok a leggyakoribbak, de sokkal enyhébbek, mint pl. az Aszpirinnél (ez utóbbit gyereknek nem szabad adni). Manapság egyre népszerűbb, hiszen kevesebbet kell belőle adni, mint a paracetamolból és hatása is tovább tart.

Vénynélkül kapható ibuprofen tartalmú termékek gyerekeknek:

Algoflex Baby: 3 hónapos kortól adható, 100 ml kb. 1025 Ft

Nurofen: 3 hónapos kortól (5 kg felett) adható, felbontás után 6 hónapig jó, 100 ml kb. 1079 Ft

Aminophenazone (kombinációk psycholepticumokkal) kúp: ez az, amit a gyerekorvosotok receptre szokott kiírni. Úgy tudom receptre kapható gyógyszet nem lehet reklámozni és ha leírnám az annak minősülne, ezért nem tudok termék nevet írni, de itt egy link a betegtájékoztatóhoz. Ezt a hűtőben kell tárolni. Régebben oltás után rutinból javasolták, függetlenül attól, hogy belázasodott-e a gyermek, vagy sem, de ma már itt is inkább óvatosságra intenek és csak szükség esetén javasolt. Ennek a legerősebb a hatása felsorolt szerek közül. Mellékhatása: agranulocytosist okozhat, ezért számos országban nincsen fogalomban, de sokan vitatják, hogy mennyire valós ez a félelem, hiszen erőteljes hatással rendelkeznek és pl. hazánkban is népszerű gyógyszernek számít,  jó tapasztalatokkal.

Egyéb tennivalók:

- Folyadékpótlás (minden fok 12%-kal növeli a gyermek folyadékigényét)

- Csökkenteni kell a lázas betegnél a nagy kalóriatartalmú és nehezen emészthető táplálékok felvételét és növelni a szénhidrátok arányát.  (minden fok 10 %-kal növeli az alapanyagcserét, a fő energiaforrásként pedig a testfehérjék szolgálnak, ezt súlyosbítja az étvégytalanság miatti csökkenő fehérjebevitel).

- A tejes ételeket ne erőltessük.

Általános jó tanácsok:

1. ITATÁS / SZOPTATÁS
2. Figyeld az aggasztó jeleket (kiszáradás…egyéb mikor kell orvoshoz fordulni cikkben említettek)
3. Ne vidd közösségbe, ne vidd sétálni, lehetőleg ágynyugalomban legyen.
4. Ne öltöztesd túl/alul. Laza, könnyű ruhában legyen, nem kell betakarni.
5. Ne csavard hideg lepedőbe!
6. Ne adj neki antibiotikumot csak úgy, vírus ellen különben sem hatásos.

A lázcsillapító gyógyszerek nem előzik meg a lázgörcsöt. (A lázgörcs többnyire még a hőemelkedés fázisban alakul ki, ezért nem igazán lehet megelőzni lázcsillapítóval.)

Teendők lázgörcs esetén

(6 hónapos és 6 éves kor között a gyerekek 3%-ánál fordul elő. A roham igen ijesztő, a gyermek hirtelen elveszíti az eszméletét, szeme felakad, oldalra egy pontra fixál. Végtagjai megfeszülnek, rángani kezdenek, néha a gyermek nem is tud lélegezni, ezért arca is elszürkül, ellilul):

- Próbáld megőrizni a nyugalmadat! (elméleti jótanács)

- Nézz az órára, írd fel, ha tudod, kb. mennyi ideig tartott a roham.

- Ne hagyd egyedül a gyermeket!

- Fordítsd az oldalára!

- Távolíts el minden olyan dolgot a közeléből, amivel sérülést okozhat magának!

- Feje alá tegyél valami puhát, pl. párnát, hogy ne üsse be, ha nem az ágyban van.

- Semmit ne adj neki szájon keresztül.

- Orvoshoz kell menni/orvost kell hívni, ha ez volt az első görcs vagy nem tudod megítélni, hogy görcs után rendben van-e a gyermek.

- Mentőt kell hívni, ha 5 percnél tovább tart a görcs, ha a vízben volt és nehézlégzés alakult ki nála, ha fejsérülést szenvedett, ha görcs után nem rendeződik az állapota, ajkai kékek maradnak.

- Ha nem ez az első roham, akkor alkamazd a görcsoldó kúpot, amit kiírtak nektek!

Forrás: Oláh Éva szerk. Gyermekgyógyászati kézikönyv II. , 1762. o, Közlönyből (az egészet el is olvashatod, ha ide kattintasz 10. oldaltól olvasd) és a Gyires Klára, Fürst Zsuzsanna szerk. Farmakológia egyetemi tankönyv 2007.

Kérdések, melyek felmerülhetnek:

Melyik a legjobb a felsorolt lázcsillapítók közül? Országonként más vezeti a népszerűségi listát. (Legjobb, ha nincs rá szükség.) Sok helyen a paracetamol nagyon népszerű. De pl. a paracetamol tartalmú gyógyszereket a természetgyógyászok nem ajánlják a lehetséges májkárosító hatás miatt. Ehhez jön hozzá mostmár a potenciális asztma rizikó. Én hallgatóként mikor megkérdeztem erről a hepatológus témavezetőmet, ő csak annyit mondott: Biztos jó a paracetamol, de ő bizony inkább A…-t szed. A leggyengébb hatása a paracetamolnak van, majd az ibuprofen és végül az aminophenazon jön, azaz a receptre kiírható kúpot add magas láz esetén, valószínűleg az tud a leginkább segíteni. A legkisebbeknél nem is olyan könnyű levinni a lázat, de nem jellemző, hogy 39,5 felé menne. Nem kell kétségbeesni és teletömni a gyermeket gyógyszerrel, nem baj, ha nem megy le teljesen, elegendő arra törekedni, hogy ne legyen magas. Ha nagyon nyűgös a gyermek, vélhetően fájdalma van, akkor is adhatod neki ezeket a szereket, nemcsak láz esetén. De feleslegesen, megelőzés céljából (kivéve pl. ha rohamosan megy felfelé a láza és vélhetően hamarosan magas lesz) kerülendő. Legjobb, ha figyeled a gyermeked és próbálsz az anyai ösztöneidre hallgatni. Az ölelés, babusgatás, sok-sok testkontaktus a legjobb orvosság. Alternatív lehetőségként felmerül pl. az energia gyógyítás, homeopátia…Nekem nincs ezekhez végzettségem, tapasztalatom, nem tudom korrekten megítélni, van-e ezeknek valós hatásuk kisgyermekeknél. Mit szólnak ehhez a gyerekek? A gyerkőcök legjobban a finom szirupokat szeretik, a kúpot nem nagyon díjazzák. Vannak, akiket a hűtőfürdő sem zavar, eljátszanak a kádban, kb. 29-30 fok az, amit sírás nélkül elviselnek, ezért a mostani ajánlott 31 fok gyerekbarátnak mondható. Hatékonysága már más kérdés. Érdemes otthon legalább kétféle lázcsillapítót tartani. Kúpot, pl. amit a gyerekorvos tud kiírni és egy szirupot az enyhébb esetekre. Ha jól érzi magát a gyermek és nem magas a láza, akkor nem fontos neki adni lázcsillapítót.

Szükség esetén vidd el orvoshoz, vagy kérj telefonos segítséget. Ha gyógyszert adsz a gyermeknek mindig olvasd el a betegtájékoztatót előtte, kikérheted a patikus véleményét és lehetőleg írd rá, mikor bontottátok ki. Természetesen arra is figyelj, milyen hőmérsékleten kell tárolni az adott szert.

Kapcsolódó cikkek:

Lázas a gyermek elvigyem orvoshoz vagy ne???

Hasmenés, hányás, kiszáradás csecsemőnél, kisgyereknél. Otthoni vizsgálat és teendők

Köptető körkép

Fertőző betegségek

Megkaptam a Zeneker Kiadó (www.zeneker.hu) két legújabb CD-jét, nagyon örültem nekik, hogy “tesztelhetem” gyerekeimen őket, köszönöm. Különösen a MAGYAR ÓVODÁS DALOK ARANYALBUMA érdekelt. Tegnap végre meghallgattuk. Tetszett, hogy egy-egy éneknél (egyébként 31 van rajta) először csak a dallam szól valamilyen hangszeren (ekkor lehet találós kédést játszani, vajon melyik dal ez, vajon milyen hangszer szól…), majd elénekli egy gyermek kristálytisztán, végül a kórus. Majd többször eléneklik (közben lehet megtanulni, velük énekelni), és van, hogy újra csak a hangszer szól (ekkor “egyedül” énekelheti a gyerek). Nálunk működött a dolog, Panna önkéntelenül is énekelt a gyerekekkel és nemcsak azt, amit már ismert. Az albumnak hála, eszembe jutott több olyan dal is, aminek már a létezését is elfelejtettem, nemhogy a dallamát. A másik CD, Világhírű rajzfilmslágerek magyarul, ezt még nem hallgattuk végig, az ovis dalok jobban érdekelték Pannát, még nem igazán ismeri ezeket a meséket. Ezt majd babázás közben fogjuk hallgatni.

És most következzen egy kis reklám, a kiadó így ír róluk:

Megjelent egy szenzációs válogatás MAGYAR ÓVODÁS DALOK ARANYALBUMA címmel! 51 percben összegyűjtöttük a 31 legismertebb és legnépszerűbb magyar óvodás dalt, amit természetesen gyerekek énekelnek. Az “Egyszer volt egy kemence” című dal Szabó Gyula Kossuth-díjas színművész előadásában hallható. A gyerekeknek és a szülőknek nagy kedvence lesz ez a kiadvány!

Bővebben…

Megjelent a Világhírű rajzfilmslágerek magyarul című CD! Az album címe mindent elárul. A kiadványon egymás után csendülnek fel az utóbbi évek legnépszerűbb rajzfilmslágerei, természetesen magyarul. A CD-t  4 magyar klasszikus rajzfilm főcímdal teszi teljessé.

Nem tudom Ti hogy vagytok vele, mi imádjuk a gesztenyét. Legfőképpen megenni, de ez egy olyan klassz dolog, ami sok minden másra is jó. Összegyűjtöttem néhány ötletet és a végén azt is elmesélem mi mit csinálunk, amikor már tropára ment a kezem a gesztenyepucolástól.

 Nem akar sétálni a gyermek?

Keress egy gesztenyét, dobd el mindig menetirányba,

tuti hogy rohanni fog érte és nem kell cipelned.

Ha a temetőben jártok és van vadgesztenye fa,

kirakhattok egy szívet a sírra gesztenyéből.

Lehet belőle játékot készíteni

Őszi dekorációt

Fejlesztő játék:

Amíg a gyermek keresi, összegyűjti…megszámolhatja…

Szerepjátékhoz is jó:

a játékbaba megeheti, játszhat vele, a kisautó szállíthatja,

főzőcskézhet vele, összeseperheti..

Lehet gyakorolni a formákat:

Gesztenyéből lehet kirakni mindenféle egyszerű formát

pl. kör, szív, négyzet, virág, hullám, kisház…

Bújócska játék:

eldugod a gesztenyét és a gyereknek meg kell találnia,

nagyobbaknál többet is és így a számolást is gyakorolja…

A legkisebbeknek beletehetjük egy átlátszó dobozba…

Romantikus ajándék

(pl. ha szívet karcolsz rá és párod zsebébe rejted reggel…

mikor megtalálja örülni fog, különösen ha kis

szerelmes levélkét vagy egy darab csokit is mellékelsz)

ÉS legvégül természtesen MEGEHETJÜK (persze csak a szelídet) Régebben próbálkoztam gesztenyés receptekkel, de számomra a gesztenye önmagában annyira finom, hogy már nem akarom semmivel sem elrontani. Szoktam főzni, sütni…ezeket kombinálva is…változó sikerrel. Mindenesetre ha már elegem van a pucolásból, akkor megfőzzük, apa kettévágja és fokhagymapréssel kinyomja a belét. Igaz, így egyből gesztenyepürévé válik és ez valamennyit levon az élvezeti értékéből, de sokkal gyorsabb és még így is nagyon finom. (évközben meg ott van a gesztenyés bébiétel a babáknak, a gyerekeimnek az volt a kevencük a sütőtökpüré mellett)

Ha minden összejön hétvégén megyünk gesztenyét gyűjtögetni…már nagyon várom. Remélem sikerült beindítanom a fantáziátokat.

Fura anyának lenni. Egyrészt nagyon izgalmas bevezetni a világ rejtelmeibe egy kisembert, mindennap új dolgokat mutatni, tanítani neki, ugyanakkor számos olyan feladatunk is van, amikor bizony jól jönne, ha őfelsége egy kicsit magát szórakoztatná és anya tudna haladni a házimunkával, netán néhány oldalt elolvasni az aktuális könyvéből, újságjából. Hogyan lehet megtanítani egy cseppségnek az önálló játékot, lehet-e ezt tanítani, vagy netán csak elrontani lehet? Mikor mit lehet elvárni a babától, kisgyerektől?

Ebben a bejegyzésben konkrét játék ötleteket nem szeretnék adni, hiszen azt már havi lebontásban megtettem, inkább csak általános tippekre gondoltam.

- A szabadban minden sokkal érdekesebb, mint otthon. Odakint a legtöbb babát nem kell szórakoztatni, nézelődnek…a nagyobbak felfedeznek.

- Az önálló játékra szoktatás nem egy direkt dolog, inkább annak a képességnek az elsajátítása, hogy tudjuk mikor kell, mikor lehet félrevonulni. Az erős akarat nem túl jól működik a gyereknevelés során sem, jobb a helyzetekhez idomulni. (“Itt van két tudatállapot; van az a tudatállapot, amikor akarok, s van az a tudatállapot, amikor elértem azt, hogy már nem akarok. Kétféle dolgot lehet akarni: lehet azt, amit lehet, s lehet azt akarni, amit nem lehet. Az embernek legalább annyira bölcsnek kell lennie, hogy tudja, mit lehet, s mit nem lehet akarni. Például, ha integetni akarok, azt lehet akarni. Azt meg tudom csinálni. De ha például aludni akarok, azt nem lehet akarni. Aki aludni akar, az nem fog aludni. Lefeküdni lehet akarni. De aludni akarni nem lehet. Aki aludni akar, az csak szorongani fog. Vagy olvasni is lehet akarni, de ha az ember azt akarja, hogy emlékezzék arra, amit elolvasott, azt nem lehet akarni. Amikor már érzed, hogy tele vagy szorongással, s azt nem akarod, akkor pánikba esel, mert azt sem lehet nem akarni, hogy szorongjon az ember. Amikor azt mondom, hogy az akaratnak az egyetlen helyes használata, az, hogy az ember akarjon nem akarni, akkor pontosan a azokról a dolgokról beszélek, amit nem lehet akarni. Azt, hogy én innen oda menjek, azt persze hogy lehet akarni, hiszen semmi rossz sincs abban. De például nem lehet akarni azt, hogy valaki szeressen. Mert ha akarom, akkor megint csak szorongani tudok. Nem lehet egy jó festményt festeni akarni. Nagyon sok mindent nem lehet akarni, s ha az ember akarja, akkor annál rosszabb. A legérdekesebb dolgokat nem lehet akarni, csak az unalmas dolgokat. Az akarat szerve az izomzat. Amit izommal lehet csinálni azt lehet akarni, amit nem lehet izommal csinálni, azt nem lehet. Izomerővel nem lehet valakit arra kényszeríteni, hogy szeressen.” Feldmár András)

- Amikor a kicsi rajtad csüng, kapaszkodik a combodba, belebújik a fenekedbe és játszani akar veled, kiabál érted, akkor  elvetélt ötlet azt mondani neki: – Most játsz egy kicsit magadnak, anyának dolga van (éppen süti a húst), 5 perc múlva jövök. Nem fog működni. Ilyenkor sokkal célravezetőbb, ha elzárod ebben az esetben pl. a gázt és játszol egy kicsit a gyerekkel, mutatsz neki valami olyan játékot, amivel tényleg lehet játszani és amikor már belemerült, akkor tudod folytatni a munkádat. Vagy jobb híján ölbe veszed és ha szükséges kitalálsz neki valamilyen konyhai feladatot. Viszont nagyobb gyereknél el lehet várni, hogy megértse, most várni kell kicsit anyára. Az első 3 évben inkább csak elrontani lehet, a gyerek igényeire kell figyelni, viszont később nem szabad elfeledkezni a szeretettel nevelésről sem, ami persze már hamarabb is fel-felbukkan, de nagyobb jelentőséget a későbbiek folyamán kap.

- Ha ömlesztve elérhető az összes játék, akkor a legtöbb gyerek, különösen a legkisebbek unatkoznak, nem tudnak vele mit kezdeni. Egyszerre nem érdemes túl sok játékot adni, ha forgó rendszerbe vannak a játékok, azaz 3-4-5 naponta váltakoznak, akkor újra érdekes lesz.

- Ha szeretnéd, hogy egyedül játszon, akkor ne azt mondd, hogy menj, játsz valmit. Hanem adj neki választási lehetőséget: pl. mit szeretnél rajzolni, vagy legózni?

- A házimunkába érdemes bevonni őket. Az enyémek imádnak segítkezni a konyhába. Nem mondom, így tovább tart minden és többnyire plusszban takarítani kell utánuk, de hosszútávon úgy érzem kifizetődő lesz ez a dolog. Takarítani is szeretnek, ha az nem kényszer. Sepregetni, lemosni, törölgetni, bepakolni, kipakolni…persze így minden sokkal tovább tart és van, hogy még plussz takarítani valót is csinálnak, de máshogy nem lehet felkészíteni az életre őket. Persze egyszerűbb a tévé elé beültetni, amíg takarítasz, de utána nem lehet elvárni tőle, hogy arrébb tegyen egy szalmaszálat.

- A legkisebbek még rövidebb ideig (percek, negyedóra) vannak el maguknak, ez egyre nyúlik, ahogy okosodik a gyermek és tud játszani, magától talál ki játékokat. Ugyanakkor a szeparációs szorongás idején tudna játszani magának már, viszont el szokták várni, hogy ha nem is vesz részt a játékban anya, akkor is ott üljön a közelében. Ez egy ilyen időszak, amit lehet tenni, hogy vinni magaddal, mellé ülni, játszani vele, majd hagyni hogy maga játszon, mikor belemerül, akkor fel tudsz állni, ha gyakran visszaülsz mellé, akkor nem háborog…akkor lassan hozzászokik a dologhoz.

- Ha a gyermek napközben nem veled van, nagymamánál, bölcsiben, oviban van, akkor számíts rá, hogy délután nagy szüksége lesz rád. Nagyon igényelni fogja a testkontaktust, a figyelmet, a közös játékot. Minél nagyobb és minél régebbóta jár közösségbe
annál kevésbé, de még ekkoris a gyermeknek mindennap szüksége van a kizárólagos figyelemre az anyjától. Erről nem lehet és nem is érdemes leszoktatni.

- Vannak olyan egyszemélyes játékok, melyekbe jobban bele tud merülni, ha dolgod van, akkor érdemes ilyet adni neki. Ilyen pl. a rajzolás, legó, kirakó. A közösen kitalált, saját készítésű játékokba fektetett energia is idővel megtérül, hiszen ő is fog kitalálni és alkotni magától hamarosan.

- Akik nagycsaládban élnek, azoknak nagy előnyük van. Ha a kicsi környezetében nyüzsögnek az emberek, akkor sokkal jobban eljátszik magának. Ugyanígy, ha testvérei vannak, akkor is kevésbé van rád szüksége.

- Sokszor nem érdemes az első nyaffra ugrani, hanem várni mi lesz belőle, elképzelhető, kitalál valami elfoglaltságot magának. De arra is vigyázni kell, ne csak akkor játsz vele, ha nyafog, mert úgy állandósítani lehet a nyafogást.

- Ha éppen nyűgösködik, de más dolgod van, akkor próbálhatod a legkisebbeket a hangoddal megnyugtatni, énekelni neki, nagyobbaknál a mese is beválhat. Ha róla énekelsz egy mesét (amit éppen csinált, vagy csinál), akkor nagy valószínűséggel nagyon fog figyelni rá és megnyugszik.

- Reggel a legtöbb baba, kisgyerek egész jól eljátszik magának, hiszen pihent, ideális esetben belakmározott az anyatejből, azaz tele a pocak és a szeretettank. Ezt az időszakot érdemes kihasználni egy gyors rendrakásra, netán el kezdeni az ebédet főzni.

- Nekem az elsővel előfordult, hogy lelkiismeretfurdalásom volt,  ha nem vele foglalkoztam, amikor egyedül játszott, nézelődött. Ugyanakkor be kellett látnom, nagyon fontosak ezek az egyedül töltött percek, később órák a gyereknek.

Összefoglalva: az önálló játékot jobb nem kikényszeríteni, hanem jó játékokat adni/mutatni a gyereknek és észrevenni mikor van ránk szüksége és mikor nincs. Ha pedig szeretne valamit csinálni, akkor a lehetőségekhez mérten hagyjuk. Ne fojtsuk el az önálló gondolatait, akaratát. Az önálló játékra való képesség fokozatosan alakul ki. Szerintem nemcsak azért fontos, hogy nekünk is legyen egy kis időnk, hanem azért is, hogy a későbbiek folyamán ne egy unatkozó, egésznap a tévé előtt ülő emberke legyen belőle. (Hanem kreatív, önállóan gondolkodó, tettre kész egyéniség.)

Mi az a pszichoszociális fejlődés? Könnyen kideríthetjük, ha megvizsgáljuk a szót. Pszicho: ez a gyermek személyiségfejlődésére utal, míg a szociális: a társadalmi beilleszkedést takarja. Azért jó ezen a rövid összefoglaláson átfutnod, hogy megértsd mi történik éppen gyermekedben, így sok felesleges kört meg lehet spórolni.

A  pszichoszociális fejlődést a gyermek hozott tulajdonságai alapjaiban meghatározza, de a környezeti hatások is mély nyomot hagynak a folyamatban, azaz nem mindegy a nevelés, minden gyereket el lehet rontani, és alakíthatjuk pozitív irányba is a “hátrányosabb tulajdonságokat”.

Csecsemőkor:

Az első hónapokban a baba és az anya teljesen összevan nőve. A baba nem érzékeli, hogy ő egy különálló személy. Persze az anya (apa)-gyermek kapcsolat már a pocakban elkezdődik, különösen a magzatmozgásokat követően. A baba születése hihetetlen csodaélmény mindenki számára. A baba születését követő 40 percben nagyon éber, ezért nagyon fontos ennek az időszaknak az együtttöltése. 

Az anyukák, apukák az első hetekben ösztönösen érzik, hogyan tudják növelni a baba szociális válaszreakcióit. Közel hajolnak az arcához, felhúzzák szemöldöküket, óóóó-áááá hangot hallatnak. Pár hét után megkezdődik a hosszas szemkontaktus időszaka

6-8 hetes korban jelenik meg az “első szociális” mosolynak mondott reakció, ami bizony nagy dolog egy anya, apa életében. Ezután egy hihetetlen édes időszak következik-mosoly, kacagás, röhögő görcs. 3 hónaposan már nevetgél, hangokat ad, rúgkapál, később kezdeményez játékot is. Ekkor még a baba az idegeneknek is örül (ha szimpi).

3-6 hónapos korban előnyben részesíti a baba az őt gondozó személyt, optimális esetben ez az édesanyát jelenti. Az ismerős rokonoknak is jobban örül, mint az idegeneknek. Még erősebb lesz a kötődés a szülő és a baba között.

7-9 hónapos korban megjelenik a félelem. Az idegenektől való félelem és a szeparációs szorongás. Ismeretlen emberek, dolgok félelmet keltenek ekkor a gyerekben. Tapintattal kell ekkor a babával bánni, és ha idegenek közé mentek, legyél mellette. A szeparációs szorongás a legtöbb gyereknél 8 hónaposan kezdődik és 15 hónapos kor körül van a csúcspont és 2 éves korra szokott lecsökkenni. Ez egy olyan dolog, amiről nem lehet leszoktatni a babát, lehet bújócska játékot játszani…próbálkozni, de ez része a baba érési folyamatának és nem egy napig tart, mégha néha meg is nehezíti a dolgunkat.

Ha a bizalom és a biztonság nem alakul ki (amihez bizony sok-sok testkontaktus, cipekedés kell), a baba félőssé válik, elutasít másokat, vagy éppen mindenkihez kötődik…a további fejlődését akadályozza. ( A kötődésről itt is olvashatsz.)

Kisgyermekkor:

Önállóan jár, elkezdi még inkább felfedezni a világot. Anya a bázis, akihez mindig vissza-visszatér. Van, hogy két percenként és van, amikor több órát is eljátszik magának. Ha még nem is tud beszélni, akkoris nagyon jól ki tudja fejezni magát. Elmutogatja a dolgokat. Kedvenceim: ablakból néztük mennyire fúj a szél: Botond megfogta a haját és fújt a szájával, majd mutatott ki az ablakon. A nyam-nyam elég egyértelmű miközben a szájára mutat. De van, aki a hasára mutat, ha éhes. Hamar meg lehet tanítani nekik a kéremet: mutassa a tenyerét. Az igen nálunk féloldalra fordított fej, behúzott nyak és fülig érő vigyor. (lehet erre nemet mondani?) és így tovább. Mutogatva meg lehet beszélni a napot, az emlékeket, de még olyan fajsúlyos kérdéseket is, hogy ki fiú és ki lány…

A kisgyerek birtokba akarja venni a világot. Hihetetlen akarat hajtja. Önállósodásra tör, ő akar mindent csinálni, mégha nem is tudja. Pl. egyedül öltözni, igaz egy évesen még csak a lábujjára tudja ráfektetni a zoknit, de már ő akarja csinálni. NEM. Mindenre nemet mond két évesen (szerintem már jóval hamarabb), automatikusan. Fontos, hogy nem szabad eltiporni ezt az önállóságra törekvést, hanem ésszerű korlátokat kell állítani.

Kezdi megérteni a kicsi mások érzéseit, vígasztal és lassan megérti, hogy a másiknak fáj, ha megüti. Kezdi kontrollálni agresszióját. Megérti mi a rossz, mi a jó és büszke, ha valamit jól csinált.

2-3 éves kor között kialakul a szobatisztaság, a gyermek igényéből kifolyólag, ha nem erőltetett a dolog, akkor az énkép megerősödik. (persze korábban is ki lehet alakítani rendszeres munkával, de nem szabad elvárni, szidni, verni…)

Óvodás

Azonosul a nemi szerepeivel, ráébred, hogy ő egy önálló személyiség. Érzelemvilága nagymértékben átalakul. Többféle érzelmet ki tud már fejezni, nemcsak sír és nevet. Tud gyöngéd lenni, agresszív, büszke, és zavarba jön, ha mások figyelik. Féltékenység és magányosság érzés is kialakul, ha a barátja mással játszik.

Fél a sötéttől, szörnytől, haláltól, néha rémálmai lehetnek. Nagyon fontos a mese, nagyon sokat segít neki.

Rendkívül élénk a fantáziája, szerepjátékokat játszik.

3 éves kora után felerősödhet a kötődése az ellenkező nemű szülőhöz (Ödipusz-komplexus), 6 évesen már az azonos nemű szülővel azonosítja magát.

Érdeklődik a születés, halál, nemi különbségek iránt. Maszturbálhat, de emiatt nem szabad megfenyíteni, megszégyeníteni, inkább a figyelmét tereljük el a dologról.

Örökmozgó, a legjobb, ha kint szaladgál 4-5 órát a szabadban. Kíváncsi, követelőző, indulatos…szeretetünkkel kell egyensúlyozni a korlátok és megengedés mesgyéjén.

6-7 évesen éretté válik az iskolára, nem kalandozik el figyelme már olyan könnyen. Megjelenik a feladattudat, teljesítményigény. A szociális elvárásoknak megfelelően viselkedik: pl. köszön, elnézést kér…Aki túl korán kerül be az iskolába, annak végig hátránya szokott lenni, nem kell siettetni az iskolát. Egy iskolaérett már tud uralkodni az érzelmein, nem olyan indulatos, mint óvodásként volt. Nálunk Mo.-on lassan már nem is kérdés, hogy késsen-e a gyerek, mert szinte mindenki késik.

Kisiskolás kor

7-11/12 éves korig. Ez egy nyugodt korszak. Minden érdekli, nagy mennyiségű információ befogadására képes. Mindent gyűjt. Ez a csapatszerveződés időszaka, ahol szabályok vannak. Itt tanulja meg a gyakorlatban az alapvető társadalmi szabályokat: a vezetést, igazságot, igazságtalanságot, hűséget…Fáradhatatlanul tevékenykedik, de már nem a mozgás öröméért mozog, mint oviban, hanem az elérendő célért.

Megtanul különbséget tenni az ideál és a valóság között. Kiderül a szülőkről is, hogy ők is követnek el hibákat. Átmeneti elutasítás lehet, de kb. 9 évesen elfogadja gyarlóságunkat. Az erkölcsi nevelésnek eddig csak engedelmeskedett, mostmár kezdi megérteni is és elfogadni. Bár fontosak a barátok, de ekkor még a család az első, a legfőbb biztonsági forrás.

Kamaszkor

A második születés, az önálló személyiség születésének időszaka. A szülőktől való érzelmi elszakadás zajlik. Ahhoz, hogy visszataláljon az emberek és a családja közé, először önmagát kell megtalálnia. Változik a teste, beindul a szexuális érés. Indulatait nehezen tudja kontrollálni, érthetetlen érzelmi viharok, mindenen megsértődik, magába zárkózik…sündisznó, de ugyanakkor meg nagyon igényli az elfogadó szeretetet. Családon kívüli kapcsolatokat épít. Sóvárog a kortársak elismerésére. Azonos nemű csoportokba rendeződnek a kiskamaszok. Zárt csoportok és hasonló szokásokat alakítanak ki. 15-16 évesen nyílik a kör és ellenkező nemű barátokat is beengednek maguk közé. Kezdődik az udvarlás, együttjárás. Persze vannak, akik hamarabb kezdik, bár nem feltétlenül érettek rá.

A kamasz önbizalma a két véglet között ingadozik. Ki vagyok én? Milyen vagyok én? Gyakran új vallásos nézeteket, új életstílust próbálnak ki. Ha toleránsak a szülők, akkor várható, hogy néhány év múlva a gyerek “pszichológiailag” visszatér a családba. Nehéz korszak lehet ez mindenkinek. Szülőnek, gyereknek egyaránt.

Forrás: Maródi László szerk: Gyermekgyógyászat 2002, 35-38. o

Egyre nagyobb az izgalom az ovi miatt. Persze Panna nagyon várja, de én. Tiszta para vagyok. Próbálom titkolni, de azért végig kérdeztem néhány helyzetet mikor-mit csinálna, tanítgatom erre-arra. Fusson el, szóljon az óvó néninek, tuni-popo tabu, idegennel ne menjen el sehova… Emlékszem, amikor engem vertek az oviban zsebredugott kézzel csodálkoztam rajta. Eszembe sem jutott védekezni vagy elfutni…lefagytam. Hallok ezt azt, ez fejbe vágta egy kővel, amaz megverte bottal…Állítólag minden csoportra szokott jutni átlagban egy-két agresszív gyerek
A gyerekek sokszor nem is mesélik el a történteket, szégyellik. Ezért próbáltam összegyűjteni azokat a jeleket, melyek gyanút kelthetnek. Nemcsak az oviban érheti atrocitás a gyermeket, de akár egy ferde hajlamú rokon, barát részéről is (szexuális erőszakra utalhat pl. a nehezített járás).
Honnan veszem észre?
1. Először is megérzés. A gyermek furcsán viselkedik, hallgatag, lesüti a szemét, hirtelen nem akar oviba menni. A gyereket érdemes mindig beszéltetni, ovi után megkérni mesélje el a napját, mi történt… Este, lefekvés előtt különösen szeretik kibeszélni a napot, ha nem is mondott el valamit, ekkor még előjöhet.
2. Sérülése, nagyobb kékfoltja van, de kicsit ellentmondásosan mondja el/mondják el az eseményeket, vagy noszogatni kell, hogy elmondja mi történt.
3. Megváltozik a viselkedése: rosszkedvű, hasfájós, félénk lesz, szokatlanul rosszul alszik…