Dokimami

Ha egy mondatban akarnám megfogalmazni hogyan ápold gyermeked, azt mondanám: figyeld és reagálj. Igazából roppant egyszerű a dolog, az esetek igen nagy részében a szervezet gyógyítja meg a testet, ezt a folyamatot kell segítenünk. Még pedig úgy, hogy nem vonjuk el a szervezettől az energiákat felesleges dolgokkal. A gyermeknevelés során gyakorlatilag folyamatos prevenciót (megelőzést) végzünk. Hiszen azért adjuk a D vitamint, szoptatjuk, ha tudjuk, figyelünk a táplálkozására, figyeljük a kakit-pisit, súly és hosszgyarapodást, mozgásfejlődést, értelmifejlődést…, játszunk vele, mesélünk neki, szabad levegőre visszük, de ha nem megfelelő az időjárás akkor otthon maradunk, ölelgetjük-puszilgatjuk-szeretgetjük, beadatjuk a védőoltásokat, megfelelően öltöztetjük, óvjuk a balesetektől, igyekszünk nyugodt-szeretetteljes otthoni légkört teremteni neki, hogy a legoptimálisabban fejlődjön és minél egészebb ember válhasson belőle. Ezt a tevékenységet hívjuk primer prevenciónak, persze az anyai szeretet jobban hangzik. Amikor mégis megbetegszik a gyermek, akkor következik a szekunder prevenció, itt az a cél, hogy minél hamarabb meggyógyuljon, minél kisebb lelki traumát szerezzen és ne alakuljon ki szövődmény. Ugyan apróságok ezek, de aki tudja mennyit jelent egy anyai ölelés, ha minden OK, az ne spóroljon vele akkor sem, ha beteg a gyermek, akkor százannyira van szüksége, és ezt most nem viccből, vagy romantikus érzelgősségből mondom.

Apróságok, melyek segíthetnek betegség esetén: » Tovább olvasom… «

Ebben a bejegyzésben nem fogok semmilyen trükköt megosztani, nem fogok tanácsot adni, egyszerűen csak elmesélem nagyvonalakban hogyan választottam el cici imádómat fájdalom és erőszakmentesen. » Tovább olvasom… «

Remélem mindannyiótoknak szépen, békésen telt a karácsonyotok és bizakodva várjátok az új évet. Ilyenkor mindenki számvetést készít, gondoltam a dokimamira is ráférne. » Tovább olvasom… «

Elkezdődött az advent, írhatnék számos praktikus jó tanácsot…afféle régi dokimamis cikkeket. Most nincs ehhez erőm. Az idei év megrendítő volt számomra, bár semmi külső eseményről nem tudok beszámolni, a történések a fejemben zajlottak. Olyan év volt, mikor » Tovább olvasom… «

A dromedár rémálma

Talán már el is felejtettétek, hogy november 30.-án kisorsolok egy kis ajándékot közöttetek. Ugyan a sorsolásig van még néhány nap, de gondoltam a választékot feltöltöm, addig is lehet előre gondolkozni. » Tovább olvasom… «

Az apró betűs rész után nem várhatott tovább az aranybetűs rész sem. Mert a fenekestül felfordult, nagyobb fizikai és szellemi leterheltség mellett bizony ott van a csoda is. » Tovább olvasom… «

“Csak akkor kezdődik az élet, ha az ember nem tudja, hogy mi lesz.” Tolsztoj

“…tulajdonképpen a kozmikus csecsemő, kicsiny, újszülött gyermek, mint a kis Héraklész, aki semmit sem tud, és nem akar tudni a becsvágyvilág kényszerzubbony-logikájáról. Akinek egyetlen fontos dolog van, hogy abban a mámorító tündöklésben, ami az élet, gyönyörködjék, és azt élvezze. Minden fenntartás, minden gátlás és zavar és bonyodalom és szégyen nélkül. Élvezze, és ne hagyja magát ebben az élvezetben megzavarni. A kisgyermek titka, hogy a világ misztériumát pontosan annak látja, ami, s ez számára teljesen fölöslegessé tesz minden úgynevezett filozófiát, amelyet kinevet, és úgynevezett vallást, amelyet őrültségnek tart… …Ez az ártatlan gyönyörvágy, mert az élet édes és gyönyörű. Ez az, amit Shakespeare midsummer madnessnek hív, ez a szentivánéji őrület. Ez az, amiért nekünk annyira kell a jó étel és ital és a csók és a szerelem és a jó alvás és a meleg és a virág és a séta és a napfény, s amiért nem kell, egyáltalában nem kell a loholás, a munkában való meggörbülés, a hazugság, a fontoskodás, a nagyszakállú tudomány és a pergamentsárga vallás. Ezért kell nekünk mindenekelőtt a béke, a nagylelkűség, a derű, a nevetés, az előítélettelenség, s ezért nem kell nekünk a zsivaly, a tülekedés, a háború, a komiszság, az elv és az erőszak.” (Hamvas Béla: Titkos jegyzőkönyv)

Lassan kellene az oldalnak egy logo, de fogalmam sincs mi lehetne az. Most rajzoltam csirkéket (dokimami-tyúkanyó asszociáció miatt, először a tehén jutott eszembe, de azt elvetettem), de nem vagyok megelégedve velük, majd még gondolkozom, de ha tud valaki valami jót, megköszönném. Pannámat rögtön megihlették a tyúkok és 2 perc alatt ő is legyártotta a sajátjait, szerintem édesek lettek: » Tovább olvasom… «

Már régóta készülök, hogy megírjam ezt a cikket, ugyanis az oldalon található régebbi szerencsére már elavultnak számít. Az utóbbi években folyamatos vita volt a lázcsillapításról, kell-e, mikortól, a fizikális lázcsillapításról…van-e értelme, haszna, nem-e csak gyerekkínzás…, eddig elkerülte a figyelmem, hogy a Közlönyben már tavasszal megjelent a régebbinél lightosabb ajánlás, épp ideje, hogy korrigáljam a régi bejegyzést. Igyekeztem minden lázzal kapcsolatos fontosabb információt összeszedni, kicsit hosszú lett. » Tovább olvasom… «

Megkaptam a Zeneker Kiadó (www.zeneker.hu) két legújabb CD-jét, nagyon örültem nekik, hogy “tesztelhetem” gyerekeimen őket, köszönöm. Különösen a MAGYAR ÓVODÁS DALOK ARANYALBUMA érdekelt. Tegnap végre meghallgattuk. » Tovább olvasom… «

Nem tudom Ti hogy vagytok vele, mi imádjuk a gesztenyét. Legfőképpen megenni, de ez egy olyan klassz dolog, ami sok minden másra is jó. Összegyűjtöttem néhány ötletet és a végén azt is elmesélem mi mit csinálunk, amikor már tropára ment a kezem a gesztenyepucolástól. » Tovább olvasom… «

Gimnazista koromban ez volt az egyik kedvenc versem. Ma ő jutott eszembe. Érdekes mennyire mást jelent most, mint akkor. Azt hittem akkor, hogy értem, de nem. Csak éreztem, most már egyre inkább értem is.

Babits Mihály: Zsoltár férfihangra
- Consolatio mystica -

Tudod hogy érted történnek mindenek – mit busulsz?
A csillagok örök forgása néked forog
és hozzád szól, rád tartozik, érted van minden dolog
a te bünös lelkedért.

Ó hidd el nékem, benned a Cél és nálad a Kulcs » Tovább olvasom… «

Mielőtt körbenéznék milyen köptetőket ajánlanak a patikában, kukkantsunk be dokimami gyógyszertankönyvébe (Szerk: Gyires Klára, Fürst Zsuzsanna: Farmakológia 2007). íme az idézet: » Tovább olvasom… «

Fura anyának lenni. Egyrészt nagyon izgalmas bevezetni a világ rejtelmeibe egy kisembert, mindennap új dolgokat mutatni, tanítani neki, ugyanakkor számos olyan feladatunk is van, amikor bizony jól jönne, ha őfelsége egy kicsit magát szórakoztatná és anya tudna haladni a házimunkával, netán néhány oldalt elolvasni az aktuális könyvéből, újságjából. Hogyan lehet megtanítani egy cseppségnek az önálló játékot, lehet-e ezt tanítani, vagy netán csak elrontani lehet? Mikor mit lehet elvárni a babától, kisgyerektől?

Ebben a bejegyzésben konkrét játék ötleteket nem szeretnék adni, hiszen azt már havi lebontásban megtettem, inkább csak általános tippekre gondoltam. » Tovább olvasom… «

Olyan sok mindent szeretnék írni a blogra (még az augusztusra tervezett cikk sorozatot sem kezdtem el írni), de egyszerűen nincs időm. Elkezdtük az ovit. Pannának ugyan bejött, viszont Botondka nagyon rosszul viseli hiányát, mikor Panna hazajön, próbálják bepótolni az elmaradt napot néhány óra alatt, khm…szóval még nem álltunk be az egyensúlyi állapotba…Cikk helyett kicsit átgondoltam melyek azok a dolgok, melyek az elmúlt években nekünk beváltak: » Tovább olvasom… «

Mi az a pszichoszociális fejlődés? Könnyen kideríthetjük, ha megvizsgáljuk a szót. Pszicho: ez a gyermek személyiségfejlődésére utal, míg a szociális: a társadalmi beilleszkedést takarja. Azért jó ezen a rövid összefoglaláson átfutnod, hogy megértsd mi történik éppen gyermekedben, így sok felesleges kört meg lehet spórolni. » Tovább olvasom… «

Nagyon köszönöm azoknak, akik szavaztak rám a goldenblogon. Nagy meglepetés volt, 11 emberről tudtam, a többi 121 szavazat igazi ajándék volt. » Tovább olvasom… «

Egyre nagyobb az izgalom az ovi miatt. Persze Panna nagyon várja, de én. Tiszta para vagyok. Próbálom titkolni, de azért végig kérdeztem néhány helyzetet mikor-mit csinálna, tanítgatom erre-arra. Fusson el, szóljon az óvó néninek, tuni-popo tabu, idegennel ne menjen el sehova… Emlékszem, amikor engem vertek az oviban zsebredugott kézzel csodálkoztam rajta. Eszembe sem jutott védekezni vagy elfutni…lefagytam. Hallok ezt azt, ez fejbe vágta egy kővel, amaz megverte bottal…Állítólag minden csoportra szokott jutni átlagban egy-két agresszív gyerek
A gyerekek sokszor nem is mesélik el a történteket, szégyellik. Ezért próbáltam összegyűjteni azokat a jeleket, melyek gyanút kelthetnek. Nemcsak az oviban érheti atrocitás a gyermeket, de akár egy ferde hajlamú rokon, barát részéről is (szexuális erőszakra utalhat pl. a nehezített járás).
Honnan veszem észre? » Tovább olvasom… «

Amikor Pannámat vártam, hallottam azokról az anyukákról, akik a 2 hónaposukkal már a wc felett álltak, akár egy órát is várva a pisire, kakára. Hallottam azokról, akik nem szándékoztak soha bilit venni, majd a gyerek magától rájön és a wc-be fog pisilni, kakálni, hiszen már elég nagy lesz hozzá – felkiálltással. Anyukám meg arról mesélt, hogy 1 évesen lettem szobatiszta, és 2 hónappal előtte vett bilit. Várandósan teljes tanácstalansággal tekintettem erre a témára. Nem akartam siettetni, hiszen engem is stresszeltek a pszichológusok vészjósló huhogásai, viszont nem éreztem, hogy derékba tört volna az életem, mert 1 éves korom óta nem használok pelenkát.

Aztán volt alkalmam megfigyelni a gyerekeket. » Tovább olvasom… «