Civilizációs betegségek megelőzési lehetőségei csecsemőkorban

március 22nd, 2012 § 2 hozzászólás

A napokban akadt a kezembe ez a 2011-es évjáratú könyvecske (Dr. Réthy Lajos Attila: Civilizációs betegségek megelőzési lehetőségei csecsemőkorban). Gondoltam megosztok veletek belőle néhány gondolatot, nagy újdonságra azért ne számítsatok. De előtte egy kis mese rólam és a megelőzésről:

Amikor első éves orvostanhallgatókén a nyári gyakorlatomnak vége lett, igazán csalódott voltam, ha nincsenek a szüleim, biztosan otthagyom az egyetemet. Ugyan jól éreztem magam, a betegek szerettek, bíztattak, hogy biztosan jó orvos válik belőlem… Szóval tényleg szép élmény volt. Mégis úgy éreztem, nem tudunk segíteni. A kórházi orvosok jók az életmentésben, sok részletet, összefüggést tudnak az emberi szervezet működéséről, tünetet csökkenteni, eltüntetni is tudnak, de úgy éreztem, sok embert igaziból meggyógyítani, csak ha a szervezet amúgy is meggyógyítaná magát, akkor tudnak. Úgy éreztem akkor 19 évesen,  hogy ezeknek a betegeknek, nem az az igazi bajuk, amiért bent fekszenek. Sokat beszélgettem velük, akkor még megtehettem. Aztán teltek az egyetemi évek és továbbra is úgy éreztem, a rengeteg adat ellenére semmit nem tudunk (vagy legalábbis a lényeget nem vagy nem tanítják nekünk) és kétségeim voltak a zászlónkra kitűzött Nil nocere! (Ne árts! ) elvvel kapcsolatban, mintha az sokszor csak a zászlón létezne és nem a valóságban. DE a megelőzésben még hittem. Nemrégiben olvastam egy könyvet a kínai gyógyászatról és ehhez hasonló gondolatmenet van leírva, miszerint kísérleteztek sok mindennel ők is, még sebészkedtek is, de aztán inkább a megelőzés felé fordultak és arra fektették a hangsúlyt.

Szóval hatodéven teljesen kétségbe voltam esve, melyik szakot válasszam,  mivel nekem az egyetlen motivációm az orvosi egyetemre való jelentkezésnél a segítés volt, és úgy éreztem túl keveset tudunk, az igazi bajokat nem lehet a kórházban orvosolni, nem tudtam dönteni. Sehova sem jelentkeztem. Három hónapra félrevonultam festeni. Aztán rájöttem, hogy a megelőzésben még mindig hiszek, ezért elkezdtem ezt a szakot. De mint kiderült számomra, itt sem látunk még tisztán és valahogy máshogy gondolkodom, hiányzott a filozófia.

Igenám, de én gyerekeket akartam, egészséges gyerekeket és tudtam, hogy nem a legjobb esélyekkel indulnak genetikailag, hiszen nekem aztán gyerekkoromban minden bajom volt. Szóval a valódi megelőzés első számú kérdéssé vált számomra, de a valódi kérdéseimre csak részválaszokat kaptam. A filozófia hiányzott akkor, az egész látás, de most talán már azt is megtaláltam hozzá, borzasztó egyszerű (jaj dehogyis) a dolog. Megírni még nem tudnám jól (majd talán a jövőben), ehelyett inkább összefoglalom ennek a könyvecskének a tartalmát azoknak, akik szintén fontosnak tartják a megelőzést.

  1. KORAI ANTIGÉN-INGEREK JELENTŐSÉGE “Mai ismereteink szerint úgy tűnik, a megfelelően működő, allergiás, illetve autoimmun jellegű gyulladásos folyamatok kialakulásának megelőzésében döntő szerep jut az első élethónapoknak, azon belül is bizonyos környezeti antigén-ingereknek.” Melyek lehetnek ezek az antigén-ingerek? Bifidobaktérium törzsek és elsősorban az anyatejes táplálással a csecsemőbe kerülő más antigének. Mi vezethez korai antigén-ingerek hiányához? A császármetszéses szülés, antibiotikumos kezelés, koraszülés. A korai antigén-ingerek hiányának immunológiai következményei: nő a hajlam az 1-es típusú cukorbetegségre, a coeliakia kialakulására, atópiás-allergiás tünetek kialakulási kockázata, ételallergiák tartósabbá válhatnak.
  2. MIT TEHETÜNK A SZOPTATÁSON FELÜL? Nagy ellenállást váltott ki az elmúlt években az új ajánlás a glutén bevezetéséről. Hiszen régebben a késleltetett bevezetést javasolták (a potenciálisan szenzibilizáló allergének esetében) elsődleges megelőzésként, most meg felmerült, hogy az nemhogy csökkenti, de elképzelhető, hogy növeli az ételallergiák kialakulásának kockázatát. “Az eddigi vizsgálatok tapasztalatai alapján úgy tűnik, az immunrendszer érése során a 4. és 6. hónap között van leginkább nyitva az immunológiai “ablak”, amely kritikusnak tartható a megfelelő immuntolerancia kialakulásához, például a glutént felismerni képes immunsejtek első találkozásához az idegen anyaggal.” A szakmai ajánlás jelenleg azt javasolja, hogy a 17-26. hét között célszerű elkezdeni a hozzátáplálást, 4.-6 hónap végéig javasolt elkezdeni bevezetni a glutént a szoptatások folytatása mellett, fél háztartási kekszet vagy csapott mokkáskanálnyi tiszta búzalisztet habarásként. De azt is elmondja a könyv szerzője, ha a kisbaba kiköpi, nem hajlandó elfogyasztani a prevenciós célú élelmet, akkor nem kell megtömni, jónéhány nap kihagyással lehet újra próbálkozni. Bár 100 mg glutént javasolnak, de egészen pici mennyiséggel lehet kezdeni. Úgy tűnik ennek jelentősége azon babáknál lehet, akiknek a családjukban előfordulnak a fent említett betegségek, azaz genetikai hajlamuk lehet rá. (bővebben glutén ajánlásokról véleményt pl. itt olvashatsz) Nekem nincs kedvem ebben a vitában résztvenni, megértem azokat, akiknek nem fogadja be fantáziájuk a ht keksz gyümölcsöt érlelő fát és azokat is, akik továbbgondolva javasolják a kipufogógáz sprayt, jobb, ha megszokja címmel. Ugyanakkor teljesen életszerűnek találom az immunológiai ablak létezését, a baba tudhatja ezt, hiszen mindent meg akar kóstolni, összenyalja a világot, csak nemtán azért, hogy megismerkedjen a környezetével, hogy utána az immunrendszere azt megismerve a későbbiek során barátként azonosítsa?
  3. ELHíZÁS MEGELŐZÉSE: – várandósság és szoptatás idején egészséges, kiegyensúlyozott (diéta mentes) táplálkozás, -kizárólagos szoptatás min. 4-6 hónapig, -anyatej hiányában csökkentett fehérjetartalmú, LCPUFA-t és probiotikumot tartalmazó korszerű tápszerek, -fölösleges antibiotikumos kúra kerülése.
  4. ALLERGIÁS BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE: -nincs szükség terhesség alatti diétára (allergének kerülésére), csak ha a várandós egészségi állapota igényli, -min. 4-6 hónapig tartó szoptatás, -anyatej hiányában részben vagy extenzíven hidrolizált tápszerek (szója alapút elvetették, felmerült, hogy a részlegesen hidrolizált hatékonyabb lehet allergia megelőzésben), -késleltetett hozzátáplálás nem javasolt (17-26. hét között, glutén bevezetése 4-6. hónap közötti időszakban, lehetőleg még több hónapnyi szoptatás mellett), -kiterjesztett higiéné hipotézis alapján felértékelődtek a probiotikus bélbaktériumok, különösen a csecsemőkori bifiduszok fontossága, védő szerepe (ezen hasznos baktériumokhoz a baba hozzájuthat a magzatvízből, a természetes úton való szülés által és az anyatejjel), -anyatej hiányában az életkornak megfelelő Bifidobacterium lactis tartalmú tápszer ajánlható, sőt már a kismama probiotikum fogyasztása is előnyös lehet egyesek szerint.

Összefoglalva a könyv mondanivalóját: a megelőzés szemléletét továbbra is az jellemzi, hogy a jó Istennél még nem vagyunk okosabbak, azaz, legjobb az anyatej, a babára reagálni, természetesen szülni, kiegyensúlyozottan táplálkozni, fokozatosan hozzátáplálni időben elkezdve, nem steril körülmények között élni, kerülni a felesleges antibiotikum kúrát…de ha nem minden úgy jön össze, akkor óvni kell a baba bélrendszerét probiotikummal, megfelelő tápszer készítménnyel…

 

Tagged

§ 2 Vélemény: Civilizációs betegségek megelőzési lehetőségei csecsemőkorban"

  • vivien szerint:

    Kedves Enikő!

    Nálunk épp aktuális a téma, 5 és fél hónapos a kisfiam, és kb 4 és fél hónapja küzdünk az ekcémával. Én azóta (mert ugye csak szopik) nem eszem semmi olyat, ami erősen allergén lehet (tejtermék, szója, tojás, olajos magvak, még a “nyomokban tartalmaz”-t sem, mostanában már paradicsomot sem), ami kezdetben hozott némi javulást, de az utóbbi 1 hónapban már ha nem kenem be a szteroidos krémmel, akkor 1-2 nap alatt újra elborítja az ekcéma. Ami persze rohadtul viszket neki, és persze keményen vakarja… voltunk már vérvételen, ami a tojás allergiát mutatta ki (tapasztalat alapján a tojás elhagyása nem hozott átütő sikert, de mindegy). Az a kérdésem, hogy lehet-e az ekcéma antibiotikum kúra eredménye (kb 2 hónaposan elég beteg lett, akkor kapott amoxicillint, majd én is kaptam). Akkoriban nem tudtam belediktálni a probiotikumot (vagyis érdemleges mennyiséget nem sikerült), de most már szerintem menne. Érdemes utólag adni neki? lehet hogy helyreállítaná az emésztést, és megszűnne az allergia? vagy nem ilyen közvetlen az összefüggés?

    válaszodat előre is köszönöm:

    vivien

  • Dr. Jurás Enikő szerint:

    Bárcsak ilyen egyszerű lenne.
    Jobbulást nektek!

Vélemény, hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Mit csinálok most?

Most ezt olvasod Civilizációs betegségek megelőzési lehetőségei csecsemőkorban at Dokimami.

meta