Csecsemőgondozás tanfolyam 44. rész – A hozzátáplálás: 65 gondolat és a hivatalos ajánlás

Őrület, ami manapság a hozzátáplálás terén van. Biztos Te is kapkodod a fejed. Valahol azt olvashatod, hogy glutént, tehéntejet, tejtermékeket minél később kapjon a baba, nehogy ételallergiás legyen. Aztán jön a védőnőd és közli, hogy új ajánlások vannak és a glutént 7 hónapos kor előtt be kell vezetni. Aztán olvasod, hogy pl. izraeli kutatók, arra a következtetésre jutottak, hogy jó, ha 2 hetesnél fiatalabb csecsemő megkóstolja a tehéntejet.

Nem árt tisztában lenni azzal, hogy kutatás dömping van és sokszor a kutatás eredménye megkérdőjelezhető egyrészt a finanszírozó személye miatt, másrészt a nem kellő esetszám, nem kellő körültekintéssel végzett tervezés, statisztika, feldolgozás miatt… Ezért nem kell minden kutatásnak hinni. Viszont a gyermek, pláne ha a sajátunkról van szó, nem kísérleti nyúl, ezért valakinek mégiscsak hinnünk kell. Nem tudom hogy vagy vele, de pl. én nem vállalnám, hogy hallgatván a jóakaró ismerősökre és egyszerre pl. sok új ételt adjak a babámnak, vagy az ajánlottnál korábban adjak valamit. Az alábbi cikk kicsit összedobottra sikerült, az első részben “ami éppen eszembe jutott” jó tanácsok vannak, a végén pedig a hivatalos magyar ajánlást olvashatod szóról szóra.

1. Kizárólag anyatejet kapjon a baba min. 4  hónapos koráig. (Nyilván tápszereseknél ez a megfelelő tápszerre vonatkozik) 4-6 hónapos kor között el kell kezdeni a hozzátáplálást, legkésőbb a 26. héten.

2. 4 -6 hónapos kortól: alma, őszibarack, szilva, körte (általában az alma szokott beválni), idény gyümölcsök…

3. 5 -6 hónapos kortól:

• zöldségpürék (krumpli, répa, cékla, borsó, saláta, spenót, sóska rátéttel, ha az alap már be van vezetve)
• glutén

4. 6 hó: rizspehely, kukoricapehely, rizs

5. 6-7 hó: mindennap hús (sovány), heti egyszer máj (a főzelékbe mindig tégy egy kis olajat is)

6. 8 hó:

• paradicsom
• tojássárgája (fehérje 1 éves kor után)
• kelkáposzta
• karalábé
• karfiol

7. 8-9 hó: hal

8. 7-9 hó: tejtermékek (joghurt, sajt, túró) (Tejet majd jóval egy év után szabad)

9. 1 év után: Majdnem mindent ehet, amit mi:

• tehéntej
• tojásfehérje
• méz
• citrusfélék (narancs, mandarin, grapefruit, citrom)

10. 2 év után: aprómagvasakat

11. Csecsemő 5 óra után pépeset ne kapjon! (kivéve tejpép)

12. Délelőtt érdemes elkezdezdeni a hozzátáplálást, új ételet ilyenkor kapjon, ha meghajtja, ne éjszakára okozzon bajt.

13. Jobb, ha nem rögtön szopi után/előtt etetni, mert rontja az anyatejben lévő fontos anyagok kiváló felszívódását. Természetesen ez az elején nem olyan lényeges, amikor még ici-pici ismerkedő adagokat kap.

14. A legújabb ajánlás szerint a glutént minél hamarabb a 4-7 hó között be kell vezetni, az anyatej védőhatása miatt. A legtöbb cikk még a régi ajánlásokat tartlamazza, ne higgy nekik. Most az az álláspont, hogy a 8. hónap előtt mindenképpen be kell vezetni a glutént, a lényeg, hogy még kapjon anyatejet. Mert így csökken a cukorbetegség, a lisztérzékenység és a búzaallergia kockázata.

15. Etetés közben is lehet itatni a babát, ez pl. lehet, hogy csak néhány korty vizet jelent. Könnyíti a nyelést és utána lehet még fog kérni enni. Figyeld a kicsit, vedd észre, ha a pohár vizet nézi. Utána mindenképp kínáld vízzel.

16. A száját etetés közben is érdemes törölgetni, van akit zavar, ha trutyis a szája körül. Persze olyan is akad, aki személyes sértésnek veszi, ha nem a falat érkezik. Ismerd ki a csecsemődet. Mindenkinek vannak saját heppjei.

17. Ha nem szeret enni, pedig érdekességel is játszhat közben, és így sem eszik, akkor ne erőltesd, nem ízlik neki vagy nem éhes.

18. A fogzás bezavarhat, pl. nálunk volt egy hét, amikor a főzeléket is inni kellett. Légy rugalmas, kreatív, hangolódj rá kisbabádra.

19. Ha bébiételt veszel, alaposan tanulmányozd át, mert hajlamosak a gyártók korábbi időpontot feltüntetni a fogyaszthatóság korhatáránál, mint ami ajánlott.

20. Az új ételből mindig keveset kapjon és figyeld a reakciókat. Ha bármi tünet van pl. hasmenés, piros foltok, akkor min. 3-4 hétig ne kapja azt az ételt.

21. Mivel a közelmúltban változtak a hozzátáplálás hivatalos szabályai, ezért gyakorlatilag elavultnak számítanak a babás oldalakon található cikkek 99%-a. A védőnőnek higgyél, ne a babás oldal szerkesztőjének, a védőnő naprakészebb. Nekem se higgy. Az utóbbi hónapokban azért jöttek már ki korrekt cikkek, több oldalon is.

22. Bár a köztudatba keményen bele van verve a 6 hónapig kizárólagos szoptatás, azért jó, ha tudod, a babát kell figyelni és van, hogy hiba 6 hónapig várni. De ezt ne Te döntsd el, hanem a gyemekorvosotokkal, védőnőddel együtt.

23. Csecsemőnek ne adj nyers zöldséget (kivéve a présnedv), és a gyümölcsből (50 g) is mértéket kell tartani, ne terheld túl a bélrendszerét.

24. 6 hónapos kor előtt a babáknak van egy nyelvkiöltő reflexe, mintha mindig kiköpné az ennivalót, a nyelvével kilöki a falatot. De ez nem azt jelenti, hogy nem szereti. Pici adagokat adva szépen lehet már őket is etetni, ha szükséges. De az ajánlás szerint amíg megvan ez a reflex, addig nincs itt az ideje a hozzátáplálásnak.

25. Nem kell túlaggódni a dolgot, de az alapszabályokat tartsd be és alkalmazkodj, tanuld meg a saját babádat. Törekedj, hogy magad főzd a kis főzelékét, de ha alkalomadtán a boltit kapja, ne legyen lelkiismeretfurdalásod. Sőt, azt javaslom mindig tarts otthon vésztartalékot a kedvencekből. Vannak olyan főzelékek, amiből jobban megéri a bolti a sok pepecselés miatt, vagy mert annyira idény zöldségről, gyümölcsről van szó. Pl. gesztenyepüré, sütőtökpüré, borsó…

26. Egyszerre egy új ételt kapjon, ez nem lóverseny, nagy bajt csinálhatsz, ha ezt nem tartod be.

27. Gyümölcsléből 2 dl-nél többet egy nap ne kapjon. A csecsemőknek nem 100%-osan adjuk a gyümölcslevet, hanem hígítva (3x). A bolti csecsemőivólevek többnyire megfelelően vannak hígítva. De az a legjobb, ha a vízre szokik rá. A gyümölcslé meg maradjon meg, ha pl. szorulásos, vagy egyéb extra van. Ez a hígítás szabály nem vonatkozik a hozzátáplálás elkezdésére, amikor még csak kóstoltatjuk a gyümölcslevet.

29. Vitaminok adására egészséges, jól táplálkozó gyereknek nem szokott szüksége lenni. Náthás időszakban előfordulhat, hogy C vitamint javasol a gyermekorvos. A D vitamint továbbra is adni kell. A K vitamint viszont a hozzátáplálás elkezdésével már nem kell adni.

30. Nincs pontos szabály milyen sorrendben kell bevezetni az ételeket, a baba korát, az elérhető gyümölcsök, zöldségek és a baba reakciói mondják meg mi a jó. Az alma, krumpli, répa szokott a legjobban beválni az elején.

31. Az új ételből mindig keveset kapjon max. 10-20 g-ot.

32. 3-5 naponta kaphat új ételt, gyakrabban ne! Eleinte bárminek örülnek a babák, a változatos étkezés ideje majd hónapok múlva jön el.

33. A gyümölcs-zöldség leveket szokták elsőként javasolni, hisz az a legkisebb átmenet az anyatej és a szilárd táplálék között. De nem mindenkinél válik be. Előfordulhat ritkán kakáló babáknál, hogy szelesek lesznek a levektől, de a kaka továbbra sem jön ki, nekik rostra van szükségük. Inkább pl. a reszelt almát turmixold meg.

34. Nem kell steril kesztyűben készíteni a baba ételét. Elegendő az alapvető higiéniai szabályok betartása. Bár célszerű saját kis edényt venni erre a célra, vagy kinevezni egyet, márcsak a kis mennyiségek miatt is. Ha nincs, akkor célszerű botmixert, almareszelőt is beszerezni.

35. A vegetarianizmus nem egészséges a kisbabáknak, aki ragaszkodik hozzá, annak konzultálnia kell az orvosával, mert pótlásra lehet szüksége a babának.

36. Nem szabad tömni a babát, csak azért mert valaki azt mondta neked, hogy ennyi idősen ennyi meg ennyi ml-t kell megennie. Bízz a kisbabádban, ismerd ki. Ebben a korban, már nem híznak annyit, mint az első két hónapban. Sőt van, hogy hónapokig alig van súlygyarapodás, aztán egyszer csak megjön az étvágyuk és mindent bepótolnak. A fogzás, kánikula, betegség esetén normális, hogy kevesebbet esznek.

37. Rossz étvágyú babáknál nemcsak a figyelemeltereléssel próbálkozz, hanem a tálalást is próbáld szebbé, izgalmasabbá tenni. Sokat jelenthet. És természetesen mutass példát egyél nyugodtan az ételéből előtte. Sőt lehet olyat játszani, hogy egy falat anyának egy falat babának.

38. Ha szerinted elképesztően keveset eszik a babád, de jókedvű és jól néz ki, akkor ne aggódj. Neki lehet, hogy ennyi is elég, bízz benne. Nem szoktak éhen halni azok a babák, akiknek lehetőségük van evésre.

39. Figyelj arra, hogy nem kaphat újburgonyát a baba. Nem kaphat olyan krumplit, aminek zöld a héja alatt. Ha valami penészes, ha csak egy kis területen is, annak a kukában a helye. Ha valahol barnás, ütődött, akkor azt a részét se add oda. A baba mindig mindenből a legszebbet kapja.

40. Májnál szempont, hogy fiatal állat máját kapja. Aki nem tud hozzájutni ilyenhez, annak lehet jobb a májas bébiétel, hetente max. egyszer.

41. Ahogy elkezdődik a hozzátáplálás a babák kevesebbet szoktak szopni. Ráadásul van, akinek ennek hatására megjön a vérzése és ez megváltoztatja az anyatej ízét és hetek is eltelhetnek, hogy a baba alig szopik, leapaszt. Nem kell aggódni, elmúlik ez az időszak és újra fog rendesen szopni, ha nem adod fel.

42. 2-2,5 dl főzeléknél nem illik többet ennie egy csecsemőnek egyszerre.

43. Új étel bevezetésénél nem kell éheztetni a babát. Azaz készítsd a szokásos adagot a már ismertből és mellette kóstolja meg az újat, majd ha nem okoz gondot, akkor napról napra lehet növelni a mennyiséget.

44. Figyelj arra, hogy sok színes műanyagtányért nem lehet mikrózni. Mindig olvasd el a címkéjét és annak megfelelően használd.

45. Ha mikrózod az ételét, akkor jól keverd el, hogy egyenletes hőfoka legyen.

46. Mindig kóstold meg a baba ételét!

47. Figyelj arra, ha nem paszírozol, hanem turmixolsz, akkor nehogy nagyobb darabok maradjanak benne.

48. Bár még a hozzátáplálás elkezdését követő hónapokban nincsenek örlőfogak, de nem muszáj egyneműnek lenni az ételnek. Arra gondolok, hogy pl. a banánt elég villával pépesíteni, az almát almareszelővel lereszelni és a turmixolásnál is egy idő után rövidebb ideig kell zúzni az ételt. Természetesen vannak olyan babák, akik kevésbé tolerálják a darabosabb ételeket, náluk türelmesebbnek kell lenni, de ez nem jelentheti azt, hogy 2 évesen még mindig turmixolt ételt kapjon. Ne feledd az életre neveled a babád!

49. Tejpépet naponta kettőnél többször ne kapjon, de szopó babáknak nem is fontos kapniuk.

50. Sóskát, spenótot hetente csak egyszer kapjon. Figyelj a popsijára, mert kicsípheti az ezt követő kaka, pl. vastagon kenve Sudocrem megvédheti/helyre hozhatja. Vagy, ha kiszámítható a kakálása akár bilire is ültetheted /wc felé tarthatod, akkor biztos nem csípi ki.

51. Az első hónapokban nem kell változatosságra törekedni, hidd el, hogy a baba örülni fog, ha egy hétig ugyanazt eszi, neki még ünnepi pillanat az evés. Ezért is fontos, hogy ne erőszakoskodj. Mennyivel jobb, ha kézzel-lábbal hadonászva, sikontgatva türelmetlenül várja az ételt, mintha beletömöd és utána kihányja.

52. Óvakodj az olyan élelmiszerektől, amik tartósítószert, színezéket, édesítőszert tartlamaznak. Nem babának való. Minél később kapjon ilyen ételeket, de csecsemőkorban semmiképp se adj neki és utána is inkább kerüld.

53. 8-10 hónaposan el lehet kezdeni a rágásra szoktatást. Pl. főtt zöldség vagy főtt almával. Ha leszakad egy nagyobb darab azonnal dugd be a kezed oldalt a szájába és kanyarítsd ki. És tudd, mit kell tenni, ha félrenyel. Ha nem tudod, akkor kérd az erről szóló ingyenes e-jegyzetemet: Katt ide, hogy megtudd hogyan tehetsz rá szert!

54. Kakaó, túró rudi… is csak 1 éves kor után adható.

55. Eleinte külön főzz a babádnak, lehetőleg só és cukor nélkül, vagy csak a lehető legkevesebb ízesítéssel. Később viszont nyugodtan ki lehet venni a családnak készült levesből, főzelékből a babáét, értelemszerűen abban a fázisban, ami még nem tartalmaz olyan anyagokat, ami neki még korai. így egyszerre lehet főzni a családnak és a babának is.

56. Eleinte az olyan kanalak szoktak beválni etetésre, amely nem túl mély, nincs, vagy min. pereme van szélen és keskeny a feje. Etetőszék vásárlásnál a stabilitás és a lába közötti műanyag/fatámasz megléte legyen a szempont. Ha van tálcája az etetőszéknek az is nagyon praktikus, nagy maszatolás, amíg megtanulnak szépen enni és ez bizony nem két napig tart.

57. A szakálkát, ha utálja, ne erőltesd. Ha nem teszel túl sokat egyszerre a kanálra, akkor nagyon szépen lehet eteni. Mindig várd meg, hogy lenyelje az előző falatot és nyissa ki a száját.

58. Ha még nem tud stabilan ülni, akkor az öledben, vagy pl. a hordozóban etesd.

59. Ne a legszebb ruhájába etesd. Pl. a reszelt alma, répalé el tudja csúfítani a ruhácskákat.

60. Készülj fel a balesetekre, ne mérgelődj, ha: pl. kiüti a kezedből a kanalat/poharat/tányért, belemarkol a tányérba, belekeni a száját bármibe, amit elér, legyen szó a válladról, a hordozóról, vagy az asztalterítőről. Összetapicskolja a falat. Leeszi, leissza a ruháját…Megesik az ilyesmi a legjobb családoknál is napmintnap.

61. Ha lehet, a kezdetektől pohárból (kifelé szélesedő peremű, nem túl vékony anyagból készült) itasd. Eleinte persze jól belemossa a száját, de idővel megtanulja. Lehet. hogyha valami finom sűrűbb lét kínálsz neki rögtön ráérez, hogyan is kell pohárból inni. Persze az átmeneti időszakban, amíg megtanul inni be lehet vetni egyéb trükköket is pl. Nurofenes fecskendő, varázsitató, csőrös pohár. Ez utóbiakkal egydül is tud már hamar próbálkozni.

62. Nyugodtan szoptasd a babád továbbra is, úgy, ahogy ő igényli. A hozzátáplálás elkezdése után kevesebbet szoktak szopni, de nem kevesebbszer, legalábbis eleinte. Lehet, hogy evett egy jó adagot és egy óra múlva cicit kér, pedig szerinted nem lehet éhes, nyugodtan szoptasd meg, lehet, hogy csak szomjas. Nem kell erőltetni semmit. Ha figyelsz a babádra akkor majd szépen fog elválasztódni, de Te ne siettesd. Hiszen az a cél, hogy minél tovább szopjon. Reggel és este maradjon a szoptatás akkor is, ha már napközben nem igényli. Ha pedig nem szopik, akkor tápszer, egy éves kor után tehéntejet kapjon. És ne csodálkozz azon, ha egy bögre tej után nem éhes. A kicsik még nem bírnak egyszerre sokat enni. Ezért nem adunk kétfogásos ebédet és reggelire is sokáig megteszi a bögre tej, vagy egy szoptatás.

63. Ha valami nem ízlik, azt nem kell erőltetni, de érdemes trükközni és valami olyan étebe beletenni, amit szeret a baba.

64. Sajnos sose tudhatjuk, hogy mit veszünk a boltban, piacon. Van, akik az otthon termesztett kis zöldségüket árulják, de pl. szennyvízzel öntöznek. Vagy főleg ünnepek környékén előfordul pl. hormonkezelt csirkét kap többízben a kicsi és megduzzad a cicije. A tengeri halaknál meg pl. a higany tartalom lehet kérdéses. Ezért is jobb a bio, az ellenőrzött élelmiszer, a saját termesztés, néha a bébiétel és nem mindig ugyanonnan beszerezni a húst, gyümölcsöt, zöldséget.

65. Ha belegondolsz rendkívül logikus a hozzátáplálás menete, hiszen csak a baba természetes igényeire reagálunk. Mire gondolok? Megszületik, keresi a cicit, ha nem tömöd a szájába a mellbimbót csak odaérinted, képes beszívni és szopik. Ahogy telnek a hónapok, egyre kevesebbszer kakál, egyre jobban fel tudja dolgozni a tejet, szinte semmi felesleg sem marad belőle amíg végigér a bélrendszerén. Majd kezdenek elromlani az éjszakák, éhes, a baba kezd tudatosan nyúlkálni, fogni, mindent a szájába vesz, megkóstol, egyre jobban érdeklődik az felnőttek étele iránt, szinte csámcsog, ha látja, hogy esznek a szülei. Bár még van a nyelvkiöltő reflexe, ami szinte megakadályozza, hogy szilárd táplálékot megegyen, csak nyalogat, szopogat. Kezdjük a gyümölcslével(zöldséglével) a hozzátáplálást, a nyelvkiöltő reflex 5,5-6 hónaposan el szokott tűnni. Ezután elkezdenek kibújni az első fogacskák. Ami szintén jelzésértékű, hogy itt előbb utóbb rendes evészetről lesz szó. Eleinte könnyen emészthető ételeket adunk és ugyanúgy szoptatunk. Mindig keveset adunk az újból, kitapasztalva mire hogyan reagál a kis szervezete. Tehéntejet mindek is adnánk, hisz jó esetben ott van anyatej is. Amikor már megjelenik a csippentőfogás általában van néhány fogacska is, igaz, hogy ezek még nem őrlők, de elkezdjük  rágásra szoktatást óvatosan, nagy körültekintéssel. A babának a természetben megtalálható és többnyire az éghajlatunknak megfelelő őshonos növényeket, állatokat adunk…

Ez az aktuális magyar ajánlás: szó szerinti részlet az Egészségügyi Közlönyből:

 Hat hónapos kor után már indokolt elkezdeni a hozzátáplálást. Az idegen fehérje tartalmú ételeket fokozatosanvezetjük be a csecsemõ étrendjébe. A hozzátápláláskor (elválasztáskor) sem szabad áttérni tejhígításra, vagy színtejadására, mivel annak összetétele nem fedezi a csecsemõ igényeit és egyéb káros következményei is lehetnek. Magasfehérje tartalma bélvérzést okozhat, fokozott ásványi anyagtartalma pedig növeli a vesék ozmotikus terhelését.Vastartalma viszont igen alacsony, ami vashiányos anaemia kialakulásához vezet. Egy éves kor alatt natív tehéntejetsemmiképpen ne adjunk ivóléként.Elválasztás/elválasztódásAz elválasztást vagy az anya kezdeményezi ( túl fárasztónak tûnik a szoptatás, vissza kell mennie dolgozni vagy acsaládja nem támogatja gyermeke szoptatásában), vagy ritkábban egészségi okok állnak a háttérben. Az elválasztódás azt jelenti, hogy a szoptatás abbahagyását a gyermek kezdeményezi. Amennyiben az anya el kívánja választani gyermekét, a fokozatos elválasztás kívánatos. Általában l -3 hét alatt célszerû egy szoptatást teljesen helyettesíteni. Legutoljára a reggeli, illetve az esti szoptatást hagyjuk el. Az elválasztást fokozatosan kell végrehajtani, ezesetben a kiegészítõ táplálást a szoptatás elõtt adjuk. Az új táplálék adásának bevezetése a délelõtti, vagy déli szoptatás elõtt kis mennyiséggel (10-20 g) történjen, az adag a következõ napokban a csecsemõ igénye szerint növelhetõ. Szolidok (az anyatejen és tápszeren kívüli ételek) bevezetése A nemzetközi irodalom „szolid” néven foglalja össze az anyatejen és a tápszeren kívüli egyéb ételeket. Bevezetésük a folyékony-pépestõl a szilárd ételekig folyamatosan történik, mind típus, mind állag szempontjából. Nagy jelentõséggel bír a szolidok bevezetésének idõpontja, amelyet a csecsemõ fizikai fejlettsége és állapota (a gyomor-bél rendszer érettsége, a fogfejlõdés, betegségek, örökletes hajlam) mellett pszichés tényezõk is befolyásolnak. Ez a rendkívül érzékeny korai idõszak a késõbbi problémák (allergiák, hiányállapotok, rossz étkezési szokások, obesitas stb.) kialakulása szempontjából is meghatározó. Bevezetésükre általában 6 hónapos kor körül kerül sor, de az anyatejes táplálás hiánya esetén 4 hónapos korban állíthatók be legkorábban. Az elsõ szolidok lehetnek gyümölcsök, gluténmentes (pl. rizs) vagy glutén-tartalmú (búza, árpa, rozs, zab) cereáliák és fõzelékfélék. Gluten tartalmú szolidokat 4 hó elõtt semmiképp nem, 7 hó elõtt azonban mindenképp fokozatosan be kell vezetni, lehetõség szerint amíga csecsemõ szopik (a legújabb ismeretek szerint ez csökkenti a coeliakia, a diabetes mellitus és a búzaallergia kockázatát). A szolidok bevezetésének sorrendje nem szigorúan kötött, de minden területen a fokozatosságra kell törekedni azért, hogy a fentebb említett problémák elkerülhetõk legyenek és az anya-gyermek kapcsolat se szenvedjen kárt. Egyszerre csak egy ételt, kis mennyiségben (10-20 g) adjunk és fokozatosan emeljuk az adagot. Ha az elválasztás a cél, az a célszerû, hogy 2-4 hét alatt váltsunk ki egy szopást. Az új ételek 3-5 nap különbséggel kövessék egymást, de abban az esetben, ha valamely új ételt a csecsemõ nem fogyaszt szívesen, vagy problémát észlel a szülõ, figyelmeztessük, hogy semmiképpen ne erõltesse annak folytatását. Ha a gyümölcsöt választjuk, akkor az alma és az õszibarack után óvatosan idénygyümölcsként: a sárgadinnye, a meggy, a cseresznye, a jó minõségû, hámozott szilva, majd a toleranciának és érzékenységnek megfelelõen körte, déligyümölcsök (narancs, banán stb.) következnek. A gyümölcsöt lé, majd pép formájában adjuk. Csecsemõnél kerüljük az apró magvas (hashajtó hatású), nehezen tisztítható, hisztamin felszabadulást kiváltó (eper, málna ) gyümölcsöket. Ne cukrozzuk, ne adjunk hozzá kekszet, babapiskótát. Friss hiányában mélyhûtött gyümölcs is adható. A fõzelékfélék bevezetését burgonyával kezdjük, és a csecsemõkor idején leginkább ezzel történjen a sûrítés is. Ezen kívül a rántás helyett használhatunk rizs, illetve kukoricapelyhet is. Texturáltság szempontjából a csecsemõ kora és a zöldség fajtája szerint döntünk passzírozás vagy turmixolás mellett (zöldborsó héját csak passzírozással lehet eltávolítani). Darabosan csak akkor adjuk, ha már zápfogai is vannak, amelyekkel meg tudja õrölni a fõzelékrészeket. A rágásra szoktatást általában 8-10 hónapos kor körül kezdjük úgy, hogy egy-egy nagyobb de egészen puha darabot hagyunk a fõzelékben, amit az ínyével összenyomhat. A fõzelék kezdetben mézsûrûségû, késõbb a csecsemõ ízléséhez igazodik. A burgonya után a sárgarépa, a cékla, a saláta, a sütõtök, a szelõtök, a gesztenye, a brokkoli, a kelbimbó, a spenót, a zöldborsó, a zöldbab és a spárga következzék. Magas, nehezebben emészthetõ rosttartalmuk miatt a kelkáposztát, karalábét, karfiolt csak 8 hónapos kor után próbáljuk meg. Fõzelékekhez bio-termesztésû zöldség lenne az ideális, de ennek hiányában mindenképpen törekedjünk arra, hogy ellenõrzött beszerzési helyrõl (élelmezés-egészségügyi várakozási idõ betartása) vásárolt alapanyagot használjunk, és ha az alapanyag magas nitrát tartalma nem zárható ki, illetve az elõbb részletezett probléma fennáll, akkor inkább kész bébiételt válasszunk. (A nitrát tartalmú élelmiszereknél még az elkészítés és a fogyasztás közötti idõtartamnak is jelentõsége van!). Spenótot, sóskát magas oxalát tartalma miatt csak hetente egy alkalommal adjunk. A száraz hüvelyesek felhasználása csecsemõkorban leginkább a vegetáriánus módon étkezõknél bír jelentõséggel. Csecsemõk nem táplálhatók vegetarianus diétával. Ha mégis akkor legalább 500 ml anyatejet, vagy tápszert kell kapniuk! (6) Gyorsfagyasztott alapanyagot használhatunk, de a csecsemõ ne kapjon tartósítószert, festékanyagot, mesterséges édesítõt tartalmazó élelmiszert. A fõzelék komplettálás és a vashiány megelõzése céljából 6-7 hónapos kortól adjunk húst is. (Fiatal állattól, zsírtalanított, elsõsorban baromfi és sertés.) Húskészítményt, felvágottat ne használjunk. A hal (szálkamentes édesvízi) adása táplálkozás-élettani szempontból hasznos lenne, de fokozott figyelmet igényel a túlérzékenység gyakorisága szempontjából. (A csirkemáj adása elõnyei mellett méregtelenítõ-szerv szerepe miatt meggondolandó és legfeljebb hetente egyszer fiatal állaté adható.) Állati fehérje komplettálásra a tojás is hasznos, de allergizáló tulajdonsága miatt csak 8 hónapos kortól ajánlott a fõtt tojásnak a szétválasztott sárgája, majd 1 év felett a fehérje. Tehéntejet 12 hónapos kor alatt ne, de tejterméket (sajt, túró, joghurt) már (a családi anamnézistõl függõen), kis mennyiségben a fõzelék komplettálására adhatunk legkorábban 7-9 hónapos kortól. Kávé, kakaó szintén 12 hónapos kor után. A kecsketej önmagában táplálkozás-élettani szempontból nem megfelelõ, mivel egyes vitaminokban (B6, B12, C, D, folsav) szegény, ásványi-anyag tartalma pedig magas. Adása azonban kiegészítõ táplálékként egészséges csecsemõknek egy éves kor körül nem kontraindikált, amennyiben hatóságilag ellenõrzött és allergiás reakciót nem vált ki. A fõzelékbe 6-7 hónapos kortól növényi olaj adása is ajánlott (1 dl-hez 1 kávéskanál). Az ételt lehetõleg ne sózzunk és cukrozzunk. Nagyobb csecsemõnél alkalmazhatunk enyhe fûszerezést (só pótló) pl. zöldpetrezselyem, kapor, fehérrépa, paradicsom stb.Az egyéb szolidok közül kiemelendõ az, hogy 1 éves kor alatt a méz és a gyógyteák esetleges pollentartalmuk miattnem javasolhatók. Az olajos magvak sem adhatók az allergizálódás veszélye miatt. A szükséglet szempontjából kiemelendõ még, hogy az elfogyasztott táplálék mennyisége 1 éves korig nem haladja meg az 1000 g-ot. Az étkezések száma 6 hónap fölött 5 (4) és az egyszeri adag 200 (250 ml) legyen. A 8-9-ik hónaptól be lehet vezetni a „rágcsálnivalókat” is. Amikor már a szem – száj – kéz mozgása összerendezett, felügyelet mellett, puha zöldségdarab, sárgadinnye, banán, kiflivég stb. adható a csecsemõ kezébe. Ilyenkor fel kell hívni a figyelmet a veszélyes ételekre is, ezek félrenyelve fulladást okozhatnak, ezért ne jusson hozzájuk a csecsemõ (cukorka, cseresznye, kukorica, dió, kemény, nyers gyümölcs vagy zöldségdarab stb.).